2018.03.11. 16:00
Katonai Emlékpark Pákozd: Süvegemelés és tájékozódási pont
A katonai emlékpark főhajtás és egyben tájékozódási pont – emelte ki Görög István. Főhajtás az elődök, a honvédek előtt, akik becsülettel és tisztességgel teljesítették szolgálatukat, illetve tájékozódási pont, identitáskereső, hogy van hova tartoznunk.
Fennmaradt hadszíntér: csataimitáció és múzeumpedagógia profi módon. A hazafias nevelés zarándokhelye
Fotó: FMH-archív
A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely az 1848–49-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye, amely nemcsak az ütközet áldozatainak, hanem az önkényuralom idején kivégzetteknek is emléket állít. Doni kápolnája a II. világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.
– A 2018-as év több szempontból is kiemelkedő az emlékpark életében, hiszen a Magyar Honvédség 170 éves fennállásának ünnepi eseményei és kegyeleti megemlékezései az év során többször is alkalmat adnak, hogy fejet hajtsunk a magyar katonák hősies helytállása előtt – fogalmazta meg Görög István, az emlékpark ügyvezetője.
A pákozdi katonai emlékhely jelen formája civil kezdeményezésre jött létre tizenegy szervezet összefogásával 2002 szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 170 esztendő hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és életét feláldozó magyar katonáknak.
Az 1848-as emlékhely (obeliszk) és emlékmúzeum a szabadságharc első győztes csatájában hősiesen helytálló honvédekre és nemzetőrökre emlékeztet, a Don-kanyar emlékkápolna a II. világháborúban elesett honvédeknek állít emléket, a békefenntartók emlékműve és a békefenntartó kiállítás a ma katonáinak áldozatvállalását hivatott bemutatni.
Az emlékpark 2008-ban elnyerte az Európai Unió és a Magyar Állam támogatását a további fejlesztésekre. A folyamatos fejlesztés nyomán elkészült az I. világháború harcaira emlékeztető objektum és a Hősök emlékműve, majd a „második háború” lövészállásának bemutatóterepe, továbbá az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire utaló barikád.
A katonai emlékpark 2013 óta Nemzeti Emlékhely, 2015 óta pedig a Fejér Megyei Értéktár része.
– Az emlékhely Pákozd, Fejér megye és hazánk életében a magyarság egyik kiemelkedő, szakrális helye, fiataljaink hazafias nevelésének központja, a tizenhét Nemzeti Emlékhely egyikeként működő nemzeti szimbólum. A létesítmény egyúttal a Velencei-tó környékének egyedi és különleges turisztikai eleme – hangsúlyozta Görög István.
Mi is található az emlékparkban? – vettük sorra kalauzunkkal. Az 1848–49-es szabadságharcot bemutató kiállítás; az aradi vértanúk faragott emlékoszlopai; a Doni emlékkápolna; az 1956-os forradalom emlékpontja; a sorkatonaság történetét és a békefenntartást bemutató számos kiállítás; interaktív tárlatok, világháborús lövészárok, repülőgép-szimulátor.
Szóba kerültek a katonai emlékpark üzenetértékű missziói is: a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetével közös Hazafiság iskolája; a Hazáért körút a Velencei-tó körül (Katonai Emlékpark Pákozd; Gárdonyi Géza Emlékház, Gárdony, Egri csillagok és a rönkvár; Vörösmarty Mihály Emlékház, Kápolnásnyék, Szózat és A nemzet ébresztője); a Hozza el unokáját, legyen a személyes tárlatvezetője! („Gyere, fiam, menjünk el apámhoz…” – Bella István) kezdeményezés. És nem utolsósorban a Bakaland katonai akadálypálya (raptor lézerharccal).