Így tájékozódnak a jövő médiafogyasztói

A média előnyeit nap mint nap tapasztaljuk, hiszen jellemzően onnan tájékozódunk közvetlen környezetünk, hazánk és a nagyvilág híreiről.

Megnyílt egy kiállítás? Baleset történt valahol? Megházasodott egy közismert ember? Átigazolt egy komoly sportoló? Ilyen hírekről is értesülhetünk a különféle médiumokból: újságból, tévéből, rádióból vagy az internetről. Számos információt, hírt hallunk, látunk, olvasunk, ám ez nem mindig előny, különösen a gyerekek szempontjából. Erre hívta föl a figyelmet Pécsi Rita neveléskutató is hétfői előadásában, amelyről az oldal alján lehet részletesebben olvasni. A téma kapcsán megkérdeztünk néhány fiatalt, hol és hogyan tájékozódnak, mit hisznek el, és korlátozza-e őket valaki a médiahasználatban?

A fehérvári Szent Imre Általános Iskola és Óvoda négy 7. és 8. osztályos diákja, Németh Eszter Rozália, Horváth Nóra Barbara, Mák Bence Péter és Ferenczy-Nagy Levente osztotta meg velünk tartalmas gondolatait. Kiderült, hogy az ifjak egészséges kételkedéssel „fogyasztják” a híreket, és ugyan mindenki gyakran internetezik, fent van a közösségi portálon, mégsincs a kezükben álló nap a telefon és nem bújják egész nap a tévét.

Már van igényük a hírekre, s a napi tájékozódást más-más módon oldják meg, többen olvassák például a hírlapot. Akárcsak Nóra, aki emellett az internetes magyar, olykor külföldi hírportálokat böngészi, tévét alig néz. Eszter szintén ritkán tévézik, aminek az egyik oka az, hogy sokallja a filmek közé beszúrt reklámokat. Ő is inkább neten keresgél, megnézi például az időjárást, használja a közösségi oldalt, s alkalmanként, a mamánál olvas napilapot vagy magazint. Bencét nagyon érdekli a sport, így ezeket a híreket olvassa el az újságból, és online is az ilyen tematikájú oldalakat keresi. Tévén csak filmet vagy meccset néz. Négyük közül Levente a kivétel, mert ő sokszor tévézik, onnan szerzi az információt. Hírcsatornákat, sport adókat néz, de az internetről is tájékozódik, például videócsatornákat keres föl. Érdekes, hogy a rádió egyáltalán nem hangzott el, még zenehallgatás tekintetében sem, mert a fiatalok inkább letöltik a kedvenc számokat.

Annak kapcsán, hogy a szülők beleszólnak-e abba, mit és hogyan használnak gyermekeik, fontos mondatok hangzottak el. Van, akit viszonylag szabadon hagy tévézni, internetezni a szülő vagy a nagyszülő, és esetleg egy-egy hasznos, érdekes műsort, olvasnivalót ajánl. Másnál nyomatékosítják, hogy a tanulmányi eredmény az első, ha ez jó, akkor nem korlátoznak, csak az életkornak nem megfelelő tartalmakat nem engedélyezik. S van, akinél időkorlátot szabnak, és főleg azokat a tartalmakat engedik, amivel a szülő is egyetért.

A látottak, hallottak, olvasottak igazságtartalmát a fiatalok olykor megkérdőjelezik, tehát nem hisznek el mindent azonnal. Bence szerint nagyon sok butaság, pletyka van az interneten. Eszter is hasonlóan vélekedett, ő például utánanéz az adott hír valóságtartalmának, ha az valamiért gyanús. Hitelessé akkor válik számukra valami, ha azt több forrásból, például az érintett személy részéről is megerősítik. És természetesen a szüleik véleménye is sokat számít – tették hozzá.