Sebestyén Zoltán e korábbi cikkben azt állította, a szakrendelőt működtető cég társasági szerződésében benne van: a fenntartási időszak száz százalékában Aba fenntartja a szakrendelőt.
– A szakrendelőt működtető cég társasági szerződésében nincs benne, hogy Aba egyedül kell, hogy finanszírozza a szakrendelő működési hiányát. Ezt egy szóbeli ígérettel vállalta csak az előző abai polgármester – fogalmazott lapunknak küldött nyilatkozatában Mikula Lajos jelenlegi abai polgármester. Sebestyén Zoltán, az ágotai polgármester ezt másként látja, de erről később.
– Az ágotai polgármester szavaiból egyértelmű, hogy a szakrendelő létrehozásából tisztán anyagi előnyt reméltek, ezért álltak csak Aba mellé sok évvel ezelőtt. A kisebbségi tulajdonosoknak másodlagos az, hogy a településeiken élők könnyebben és gyorsabban jutnak ellátáshoz. Inkább az ingatlan értékesítése a céljuk, pénzt akarnak. Ahhoz, hogy a kisebbségi tulajdonosok pénzhez jussanak a szakrendelő vagyonából, azt előbb értékesíteni kellene – írta.
– Aba önkormányzatának egyértelmű célja és érdeke, hogy a szakrendelő működjön. A hiányt az Aba által biztosított tagi kölcsönből tudja a cég fizetni. Ezt a kisebbségi tulajdonosok tudomásul is vették. Nemrégiben taggyűlési döntéssel sikerült rendezni a 2020. évben adott tagi kölcsön visszafizetését. Így nincs akadálya annak, hogy 2021-ben Aba tagi kölcsönből továbbra is finanszírozza a szakrendelőt – írta az abai elöljáró.
„Nincs akadálya annak, hogy 2021-ben Aba tagi kölcsönből továbbra is finanszírozza a szakrendelőt” – jelentette ki Mikula Lajos abai polgármester
Fotó: FMH-Archív (Fehér Gábor)
Felkerestük az ágotai polgármestert is. Sebestyén Zoltán közlése szerint Aba tulajdoni része 2009-ben 98,2 százalék volt a szakrendelőben, a többin a hét kisebbségi tulajdonos, Sárosd, Seregélyes, Sárszentágota, Sárkeresztúr, Soponya, Tác és Csősz osztozkodott. – Az alapítási tulajdonosi arányok is azt bizonyítják, hogy a hét település csak a szükségszerűség miatt lett nevesítve a társasági szerződésben. Másképp a pályázathoz szükséges lakosságszám nem lett volna meg – írta. Tudniillik, a létrehozáshoz kellett a pályázat.
– A veszteség finanszírozásának Aba általi kötelezettségvállalási kritériuma beépült a társasági szerződés azon pontjába, ahol a társasági szerződés szabályozza a pótbefizetések teljesítését veszteséges működés esetén, ahol kizárólag Aba terhére írható elő pótbefizetés (a fenntartási időszakban) – jelentette ki Sebestyén. Rögzítette azt is, hogy 2018-ban változtak meg a tulajdoni arányok, Aba város 76,69 százalékos tulajdonossá vált.
Sebestyén tájékoztatása szerint egy őszi egyeztetés során felmerült, hogy Aba esetleg megvásárolná a többiek részét. Sebestyén kifejtette, ezt a települések megfontolták, de mivel közvagyonról van szó, döntést csak hivatalos üzletrész-felértékelést követően hozhatnak. Tudomása szerint erről minden település megküldte a tájékoztatást Aba felé, ahogy arról is, hogy a veszteség finanszírozására a tulajdoni részek arányában esetlegesen hajlandóak. Sebestyén leszögezte, Sárszentágota községnek nem érdeke a szakrendelő csődje, s ugyanezt feltételezi a többi kisebbségi tulajdonosról is.
– Személyes véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a járóbeteg-szakrendelés állami fenntartásba kerülne, mert ez nagy teher, mind Abának, mind a környező településeknek – mondta.
