egészen a 20. századig élt a hagyomány

2019.12.13. 17:58

Fejér megyében Luca napján feddték meg a rossz lányokat

Lukács László néprajzkutató könyvéből szemeztünk Luca-napi szokásokat.

feol.hu

Fotó: NAGY NORBERT

Luca napja általában a boszorkányok felismeréséről híres, azonban jóval több Fejér megyei népszokás és hagyomány kötődik ehhez a naphoz.

A boszorkánylátás

A hagyomány oda vezethető vissza, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt (1582-ig) erre a napra esett a téli napforduló, tehát a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka volt Luca napján. Luca, Lúcia neve is a lux 'fény' szóból ered, hiszen ez volt a fényhozó éjszaka, azaz Luca napja után már hosszabbodni kezdtek a nappalok.

Termékenységvarázslás

A termékenységet a tyúkok elfenekelésével próbálták serkenteni, egy szenes bottal billentették fenéken a tojókat, hogy jövőre is bő tojástermésük legyen. Ehhez kapcsolódóan az asszonyok nem vihették ki a mosnivalót a házból, mert ezzel megbabonázták volna a tyúkokat, s azok nem tojnak. Tilos volt ezen a napon varrni, mert „bevarrják a tyúkok fenekét.”

Férj- és haláljóslás

December 13-tól karácsonyig minden nap egy cetlit írtak meg az eladósorban lévő lányok, egy kalapba dobták, majd karácsony napján kihúzták jövendőbelijük nevét, de olykor a legények is megjósoltatták maguknak arájuk nevét. Gombócot főztek ugyanígy cédulákkal, és amelyik gombóc a legelőször feljött a víz felszínére, az tartalmazta a jövendőbeli nevét. Jósoltak ólomöntéssel, almahéjjal, papírból hajtogatott lucacsillaggal, melynek 12 ágán 12 név, s a párnájuk alá tették, s minden nap behajtották egy ágát. Az utolsó ágon szerepelt a férj neve.

A haláljóslás során sütöttek minden rokon számára egy pogácsát, s mindegyikbe tűztek egy-egy tollat. Amelyik rokon pogácsájának tolla megégett, ő a babona szerint a következő évben elhalálozik.

Időjárás- és terményjóslás

Mivel Luca napja és karácsony között 12 nap telik el, ebből a 12 napból a következő év hónapjainak időjárására következtettek. Felsővárosban vöröshagymával is jósolták az időjárást.

A fehérvári parasztság körében igen népszerű volt a búza csíráztatása, melyet Luca napján kezdtek el, ezzel a jövő évi terményt próbálták megbabonázni, hogy gazdag legyen az aratás. Gyakran a karácsonyfa alá és a betlehemek mellé is bekerült a csírázó búza, hiszen a jó terméstől függött az egész telük.

A balszerencse

Rengeteg kisebb hiedelem, babona kötődött ehhez a naphoz: nem csak a mosnivalót, a tejet, a tojást, sőt a szemetet volt tilos kivinni a házból, de kölcsön sem adhattak semmit, az is elvitte a szerencsét. A tornác oszlopait éjjel őrizték, mert ha valaki belefarag, lefaragja a jövő évi szerencsét. Bicskén úgy tartották, ezen a napon vásárolni sem szabad, mert elviszi a jövő év pénzét. Tiltották a meszelést, mert betegséget hozhat. Sárosdon kenyeret sem süthettek, mert rossz ízű lesz.

A lányok nevelése

Luca napján gyakori látvány volt, hogy egy nő fehér lepelbe burkolva, seprűvel felszerelkezve járja az utcákat, és megfeddi a rosszul viselkedő lányokat, de a jámborakat megdicsérte. S nem csak egy fehér lepedős nő, de olykor a farsangi maskarások is járták az utcákat, pajzán, néha obszcén versikéket faragva.

 

Vezető képünkön a tavalyi Lucázók a Hiemer-házban jártak, medvemaskarában a főszereplő. Fotó: FMH-Archív

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában