Fehérvár 145 év után szabadult fel a török uralom alól

Az ország középső részeihez hasonlóan Székesfehérvár is nyögte a török igát a 16–17. században. A várost 1543-ban foglalták el – ismert történet Varkocs kapitány előtt a belső város kapuinak bezárása és ezáltal a védők halálra ítélése –, majd 145 év után, 1688. május 19-én vették vissza. Erre emlékeznek minden évben a nemzeti emlékhelyen, majd koszorúzzák meg annak Várkörút felőli oldalán a felszabadulás emlékére állított emléktáblát.

Ahogy azt Cser-Palkovics András polgármester beszédében kiemelte, az évente ismétlődő ünnepség nemcsak arról szól, hogy megemlékezünk a várost védő és a városért életüket adó, különböző korokban élt katonahősökről, de hagyományaink tiszteletéről és generációról generációra történő továbbadásáról, ami egyértelmű feladatunk.

„Az évforduló egy alkalom arra is, hogy emlékeztessünk, mit jelent, ha engedjük, hogy egy másik civilizáció ide érkezzen és hódítson, annak minden elemével együtt. Mert a hódítás megjelenik a mindennapokban, a városképben és adott esetben a város összetételében is” – mutatott rá a polgármester, aki ezzel arra is utalt, hogy a török hódítás alatt Fehérvár sok tekintetben elvesztette korábbi szerepét, történelmi jelképével, a Nagyboldogasszony Koronázóbazilikával együtt, amely szintén a 145 éves török uralom alatt gyengült meg. Ez volt többek között az ára annak, hogy Nyugat-Európa elkerülhette a török fennhatóságot.

„Ez az idő azonban másra is felhívja a figyelmünket, mégpedig, hogy mekkora kincs az, hogy szabadságban élhetünk! Szabadon dönthetünk saját sorsunkról, szabadon, felelősséggel vitatkozhatunk és nyilváníthatunk véleményt” – hangsúlyozta Székesfehérvár sorsfordító eseményének mai vonatkozásait a polgármester.