Ebben az esetben is igaz: a természet, ahol tud, utat tör magának

Közkedvelt pihenőhelye Fejér megye székhelyének az öreghegyi Bányató: pusztán létrejöttének izgalmas története miatt is sokan látogatnak el ide, de a horgászok sem mellőzik a területet. Élővilága gazdag, vadkacsák, récék és hattyúk egyaránt megtalálhatók benne. Korábban lapunk is megírta: a madarak egy részét az öreghegyiek telepítették a tóba úgy, hogy a városrészben élők anyagilag is támogatták az új lakók érkezését. A bányatavat – nevéből adódóan – a város egyik legrégebbi gránit kőbányájában hozta létre egy váratlan vízbetörés 1917-ben. Egyes források szerint ennek előzménye az volt, hogy a bányában zajló munkálatok idején az ott dolgozók véletlenül megnyitottak egy föld alatti tavat.

Eleinte sokan fürödtek az újonnan létrejött tóban – a helyszínen még csónakot is lehetett bérelni –, ám a megszaporodó haláleseteket (balesetek, öngyilkosságok) követően a területfelelősök úgy döntöttek, inkább betiltják a fürdést. A tó vize amúgy is hideg és mély (a keleti sarok a legmélyebb, ez akár 6–8 métert is jelenthet), az állóvíz fenekén pedig ma is megtalálhatók a bányászok munkaeszközei, csilléi. A Bányató Székesfehérvár legmagasabb pontjának tőszomszédságában, 187 méter tengerszint feletti magasságban található.