Bálint Ágnes két mesehőse kapott domborművet a Halász-kastélyban

„Csodaszép életem volt. Meseszép!” – így foglalta össze életét a Fejér megyében született Bálint Ágnes író, gyermekkorunk örök klasszikus meséinek szerzője, aki sajnos már 10 éve nincs köztünk. Rá emlékezve, életművét, személyiségét megidézve avatták fel két mesehősének domborművét a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Az írónőre személyes jó barátja, Csukás István Kossuth-díjas költő, író emlékezett, műveinek örök érvényű üzenetéről pedig Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint L. Simon László országgyűlési képviselő szólt a közönségnek – melynek soraiban ott voltak többek közt az írónő lányai is.

Nemzedékek nőttek fel Bálint Ágnes meséin

Bálint Ágnes olyan magyar író és dramaturg volt, akinek művein nemzedékek nőttek fel. Gyakorlatilag ő és Csukás István voltak azok, akik e műfajt megteremtették, művelték és versenyképessé tették a rajzfilmgyártást és a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisok mellett – vázolta az írónő érdemeit L. Simon László országgyűlési képviselő a Halász-kastély kerítésfalánál, ahol két dombormű várt leleplezésre szombaton délelőtt. Ezúttal vizslája, Frakk sem maradhatott el az ünnepségről, akinek nevét természetes, hogy Bálint Ágnes mesehőse ihlette, s aki – még természetesebben – megpróbálta ellopni a show-t gazdájától. Pedig az országgyűlési képviselő nagyon igyekezett – ugyanis Károly bácsinak öltözött az avatóünnepségre.

- Különösen nagy öröm számunkra, hogy úgy emlékezhetünk Bálint Ágnesre, hogy nem az ő portréját vésettük körbe, ahogy azt szoktuk tenni a közéleti pantheonok esetében. Ezúttal ugyanis két emblematikus alkotása, Frakk és Labdarózsa elevenedik meg a márványban – fogalmazott a képviselő. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig e mesék máig érvényes hatását emelte ki:

- Ha azt mondjuk egy mai gyereknek, hogy Frakk, Lukrécia vagy a vízipók, akkor igenis tudják, miről van szó. Olyan hősök ők, akik a mai napig együtt élnek velünk a hétköznapokban. Ha Bálint Ágnesre emlékezünk, egy alkotó, életigenlő nőre, feleségre, édesanyára emlékezünk. Műveiből a mai gyerekek is megismerhetik, milyen édesanyának, édesapának, testvérnek, gyereknek lenni, mit jelentenek a rokonok és barátok, hogy ezek a kapcsolatok hogyan hálózzák be az életünk mindennapjait és milyen meghatározóak számunkra. Tulajdonképpen ez a családok évének üzenete is, mert kiderül belőlük, miért jó családban élni. Műveivel és életével is ezt példázta az írónő, lehetne ezért a családok évének nagykövete is.

Rendkívül sokoldalú ember volt

Csukás István mondhatni, szuperlatívuszokban beszélt az írónőről, akinek munkásságát, személyiségét, nőiségét-nőiességét is megidézte hallgatóközönsége előtt.

- Rendkívül sokoldalú ember volt Ági. Ha nem tudnánk, csodagyerek volt. 14 éves korában már megjelent folytatásokban az első meseregénye, amelyet aztán sok követett. Másrészt pedig elképesztően tehetséges is volt – mesélt róla momentumokat az író, aki fellebbentette a fátylat az írónő történeteiben rejlő női – ha úgy tetszik – méltóságról: – Gondoljunk csak bele, írásaiban például Károly bácsi, Frakk és a társadalom többi férfi tagja kicsit maflának hat. Ha ezekben a történetekben esze van valakinek, azok a nők..