Az érettségi csúcsa: a szóbeli

2019.06.09. 18:00

Az emelt szintű maturálók előtt ismeretlenek a vizsgabizottságban ülő tanárok

A középiskolai tanulmányok hagyományos végét az érettségi vizsgák jelentik, amelyek idén is két jól elkülöníthető részből állnak: írásbeli (vagy gyakorlati) rész, illetve szóbeli rész. Az írásbelik május 6. és 24. között zajlottak le, amelyeket a szóbeli megmérettetés követ.

Tamás Ferenc

Érettségizők. Régebben történelemből csak szóbeli vizsga volt, de 2005 óta már van írásbeli is Fotó: FM-archív

Akik e cikk írójához hasonlóan régebben érettségiztek, majd folytatták felsőfokú tanulmányaikat, azok számára kötelező volt a felvételi vizsga. A mostani rendszerben nincs felvételi, helyette emelt szintű érettségi vizsgát kell vagy javasolt tenni. Ezek június 5. és 13. között zajlanak a kijelölt középfokú intézményekben, és lényegük, hogy három különböző szakos tanár kérdez, majd külön-külön értékelik a feleletet, de ennek eredményét a maturálók csak a középszintű vizsgákon tudják meg. A tanárok kiléte ismeretlen a vizsgázó előtt, de mindhárman rendelkeznek megfelelő szakkal és sokévnyi rutinnal. Kedves Olvasó! Ha a környezetében egy ismerős diák épp az emelt szintű vizsgáról jön, akkor tehát ne kérdezzen pontszámot, mert azt nem tudhatja, csupán azt, hogyan ment neki a tétel, amelynek kifejtésére maximum 20 perce van.

Alapvető hiba azonnal visszaadni a tételt, érdemes próbálkozni

A felsőfokú tanintézmények közül egyre több kéri az emelt szintű vizsgát, de még nem mindegyik, bár a felvételi rendszer egyre inkább erre hajlik. Lényeges kiemelni, hogy az emelt szint nehezebb, de ha a vizsgázó megfelelően jó eredménnyel végez, akkor a felvételijéhez sok jutalompontot szerez. A legtöbb tanuló számára a középiskolai tanulmányokat a középszintű érettségi szóbeli része zárja le. Minden maturáló számára öt tantárgyi vizsga kötelező (alapesetben): magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, kötelező idegen nyelv és egy szabadon választott tantárgy (de ez a szakgimnáziumi tanulóknak a szakmaspecifikus tárgy – például az építészet). Efelett lehet még érettségizni, ha valaki szeretne, de ennél kevesebb tárgyból ez nem lehetséges. Alapesetben minden tárgyból 15 perc a szóbeli maximális hossza, tehát ennél hosszabb felelet nincs. Idegen nyelv kivételével minden tárgyból legalább 30 perc felkészülési idő van, ami alatt a jelölt jegyzeteket készíthet, de a feleletét szabad fogalmazásban, önállóan kell előadnia.

Érettségizők. Régebben történelemből csak szóbeli vizsga volt, de 2005 óta már van írásbeli is Fotó: FM-archív

A középszintű érettségi vizsgabizottsága a jól megszokott tanárokból áll, valamint egy igazgatósági tagból és egy másik iskolából kijelölt érettségielnökből. A szóbeli feleletet az a tanár folytatja le, aki a diákot tanította, tehát minden rezdülését jól ismeri. Bár a vizsgát az elnök vezeti le, ő csak a törvényességért felel, így általában nem szól bele a vizsgáztatásba. Megjegyzés: legalább tucatszor voltam én is érettségielnök, és ha láttam, hogy a vizsgázó nagyon izgul vagy elakad, akkor igyekeztem segítően beleszólni. Tanár vagyok, és nagyon nehezen tudok kibújni gyerekközpontú bőrömből! Szerencsére a maturálók ezt nagyon jól fogadják. Lássuk a fontosabb tantárgyakat! Matematikából csak akkor van szóbeli, ha az írásbeli rész 12 és 24 pont közöttire sikeredett, mivel a vizsga így nem eredményes. Matematika szakos tanárként bátran le merem írni, hogy az idei matekból simán össze lehetett szedni az elégséges 25 pontot. Minden másból kötelező a szóbeli! Idegen nyelvnél nincs felkészülési idő. Néhány bemelegítő kérdés után jön egy társalgási feladat (például vásárlás a gyógyszertárban), egy pár mondatnyi vitafeladat egy adott témakörben (például vidéki kontra városi élet), végül egy önálló témakifejtés (például képleírás).

A szóbelin elérhető maximális pontszám: 33.

Magyarból külön (magyar vagy világ-) irodalmi, illetve magyar nyelvi tételsor van, és a kifejtésre összesen 15 perc. Ilyen párosítás lehet például a magyar nyelvemlékek, illetve Ady Endre költészete. Némi segítségként lehet használni szöveggyűjteményeket, valamint az előre odakészített forrásanyagokat. Itt különösen fontos a megfelelően elegáns fogalmazás, de nyugodtan lehet röviden idézni egy verset vagy odaillő műrészletet is. A szóbelin elérhető maximális pontszám: 50. Régebben történelemből csak szóbeli volt, de 2005 óta már van írásbeli is. Itt a többi tárgyhoz képest különösen fontos a forráselemzés, ami – figyelmesen végigolvasva – sokat segíthet a mondanivalóban. Persze alapvető tévedések itt is előfordulhatnak, de a bizottság minden esetben igyekszik segíteni, ha ez lehetséges. Több évtizedes tanári pályám alatt rengeteg vizsgázót láttam. Mindenkinél lehetnek nemszeretem tételek, de azokat is meg kell tanulni. Sok gyenge felkészültségű vizsgázó hajlamos arra, hogy azonnal visszaadja a tételt, ha szerinte semmit sem tud. Ez az egyik alapvető hiba, mivel a jól megszokott tanára sokszor csodákra képes, és időnként „kihúzza a katyvaszból”.

Kis vizsgadrukk kell, de ezt soha nem szabad túlzásba vinni!

A másik hiba a túl gyors beszéd (akár hadarás) vagy a harapófogószerűen lassú felelet. A lényeg az önálló fogalmazás és a bátor kiállás! Alapvető, ha valaki jól felkészült, akkor nem érheti meglepetés. Pár mondat a körülményekről: reggel 8 előtt, illetve 18 óra után nem lehet vizsga. Egyszerre csak egy vizsgázó felelhet, közben a teremben várakozók csendben készülnek. A vizsgateremben egyszerre legfeljebb hat vizsgázó lehet bent. Rájuk minimum három tanár felügyel – általában többen szoktak bent ülni. A vizsgateremben a lehető legnagyobb nyugalmat kell biztosítani – a lényeg a vizsgázó! A felelet sorrendjét nem lehet megválasztani, azt a bizottság osztja be. Harminc fő körüli osztályokban a vizsga általában három napot vesz igénybe. A legelső nap reggelén a nyitóértekezleten hirdetik ki, hogy ki melyik napon lesz megméretve. A felelőt mindig szólítják: a terembe is csak szólításra léphet be, majd a bizottság elé is csak szólításra kerülhet. Ha valaki egyszer bekerül a terembe, legközelebb csak akkor jöhet ki, ha mindenből lefelelt – megfelelő időben megengedett némi „vízügyi”, illetve büfészünet. Ezek a körülmények nem véletlenül ilyen hangsúlyosak: ez egy állami vizsga, amit meg kell tisztelni! A szóbeli vizsga után tilos megkérdezni a kapott pontot vagy azt, hogy „megvan-e a kettes”. Érettségi bizonyítványt csak az kaphat, aki megfelelt mind az öt kötelező tantárgyból.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában