Augusztus 20. vidéken nemcsak az emelkedett aktusokról, a szórakozásról is szólt

Az 5. Enyingi városnapok rendezvénysorozat nyitányaként Emlékképek a Belák család életéből címmel nyitottak kiállítását a művelődési házban. Lukács Gábor, a Georgikon Kar egyetemi docense Belák Sándor szerepe a magyar agrárium és a keszthelyi Georgikon fejlődésében címmel tartott előadást. A Szent István-napi ünnepségen Viplak Tibor polgármester mondott beszédet. A képviselő-testület Kiváló Közszolgálatért kitüntetést adományozott Fazekas Jánosné óvodapedagógusnak; Kertai Istvánné Kovács Gyöngyi pénzügyi előadónak; Unger Mária pedagógusnak. Önkormányzati Elismerő Oklevelet vehetett át Béres-Horváth Edina védőnő; Hanzelikné Sövegjártó Márta pedagógus; Kiss Gábor néptánctanár; Tilhoff László mentőállomás-vezető; Vargáné Herczeg Eszter védőnő. A Megarox Társulat az István, a király című rock­operából adott elő részleteket.

Ünnepség a templomkertben

Lepsényben Szent István királyunkra és a keresztény magyar állam évezredes fennállására a katolikus templomkertben emlékeztek. Az ünnepséget követően kitüntetéseket és elismeréseket adtak át a művelődési házban. A nagyközség képviselő-testülete Lepsény Díszpolgára kitüntető címet adományozott Molnár Péterné Szabó Rózsa vállalkozónak, a református egyházközség gondnokának, presbiternek, a Lepsényi Helytörténeti Klub alapító tagjának. Lepsényért Plakettet vehetett át Bálint Lászlóné Langer Gabriella amatőr képzőművész, festő; Csötönyiné Szűcs Andrea tanítónő; Somlai Imréné óvodapedagógus. Az Év Köztisztviselőjének Sebőkné Balogh Anikót választották.

Mezőfalván kenyérszegés­sel, lecsófesztivállal és zenés-­táncos programokkal ünne­pelték az államalapítást a Szent­háromság-kápolnánál. Márok Csaba polgármester köszöntőjét követően Kristofory Valter katolikus plébános megszentelte az új kenyeret. A műsorban színpadra lépett Bangó Margit, Tóth Andi és Szabó Ádám is.

Ötnapos fesztivál a ligetben

A Polgárdi nyári fesztivál péntektől keddig húsz fellépővel szolgált a sokaságnak. A Batthyány liget színpadára lépett a többiek között a Neoton Família, a KosziJanka Projekt, az Irigy Hónaljmirigy, Kaczor Feri, Varga Viktor, a Soul Wave, a Spencer Hill-emlékzenekar, az AK26, Opitz Barbi, Oszvald Marika és az Ocho Macho együttes. A Seuso tehetségkutató gálát Kovács Áron „vezényelte”.

Sárbogárdon az ökumeni­kus istentiszteletnek a sár­szent­miklósi evangélikus temp­lom szolgált otthonként. A Szent István-napi ünnepségen Sükösd Tamás polgármester a többi között kiemelte: Szent István államalapító tettével évezredre biztosította magyarként való megmara­dásunkat Európában. A képviselő-testület Sárbogárd Vá­ros Szolgálatáért kitüntető címet adományozott Heiland János könyvkötőnek, postás­nak, temetőgondnoknak.

Ki­tün­tetéseket adtak át Úrhidán is az Úrhida-napokon

A képviselő-testület Úrhida Községért Kitüntető címet adományozott a közösség érdekében kifejtett kiemelkedő munkájáért Csörgő Istvánnak, Gyányi Zsigmondnak és Gyányi Zsigmondnénak, Lajkó Lászlónénak, Sajtos Vilmosnénak és az Úrhidai Táncimádók Linedance Klubnak. Az elismeréseket Bognár József polgármester adta át az Úrhida-napokon.

Isztiméren, a Szent Anna oltalmába ajánlott katolikus templomban augusztus 20-án, a hagyományoknak megfelelően zajlottak a jeles nap eseményei. Nemcsak hívők voltak jelen az eseményen, hanem az Isztiméri Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület tagjai is, akik zászlókkal álltak díszsorfalat szentmise alatt.

Orbán Tibor Nesztor polgármestere ünnepi szavait követően szentelték meg az új kenyeret, amit aztán Gömbösné Rostaházi Judit alpolgármesterrel közösen szétosztottak a jelenlévők között. A hívők szép számmal hallgattak az imára hívó harangok szavára, így sok ünnepi asztalra került egy darab szentelt kenyér a közösből.

Különleges volt az alcsúti helyszín

Az elpusztult egykori alcsútdobozi nádori rezidenciából megmenekült a kápolna, amelyet helyreállítottak, de nem működik templomként, alkalmasint a szakrális tér szerepét mégis betölti. Alcsútdobozon 1991. augusztus 20-án tartották meg a rendszerváltás után első ízben a kenyérszenteléssel egybekötött államalapítási ünnepet a kápolna falai között. Most is, mint mindig, valamely képzőművészeti kiállítással toldják meg az eseményt, legtöbbször helyi és környékbeli alkotók munkáinak lehetőséget adva a be- és megmutatkozásra. Idén is megjelentek a kastély egykori lakói, a Habsburgok magyar ágaként számon tartott József nádor leszármazottai: Habsburg Lo­tharingiai Mihály főherceg és felesége, valamint Mihály nővére, Kinga. Ma már mindegyikük ismét Magyarországon él, a településsel bensőséges kapcsolatot ápolnak, alapítványaik révén támogatást nyújtanak adott célokra.

Mihály főherceg tradicionális megszólítása manapság nem a rangé, hanem a tiszteleté, a gyermekkori emlékek megszépítő hangulatában szólt az ünnepen, s megidézte a vasfüggöny leomlását. A történelem kereke visszafordíthatatlanul elfordult, véget­ért a baloldali diktatúra, utalt a három évtizeddel ezelőtti katartikus órákra, napokra. Tóth Erika polgármester a Szent István-i életutat vázolta fel ünnepi beszédében, a magyar nép augusztus 20-dikájának szellemiségét megragadva. A honfoglalás sikerét a kereszténység felvétele tette teljessé, a megszerzett birodalom a keresztény hit és a lélek útján vált hazánkká. A Vajkból Istvánná keresztelkedett első uralkodónk a Szemet szemért, fogat fogért! ősi „alaptörvény” elvét váltotta fel a krisztusi szemlélettel: Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel! – hangsúlyozta. E szimbólumok sosem leegyszerűsítve működnek a történelmi mértékben, hazánk sok küzdelmet élt át az ezer esztendő alatt, ám ma is él, s a Kárpát-medencében élnek a magyarok maradékai. Az idei ünnepen a kárpátaljai Rát testvértelepülés küldöttsége és lelkésze is megjelent.

A szentmisét Varga Imre esperes-plébános celebrálta, szentbeszédében a szokásos helytállásra és az értékek, a hit, az identitás mellett buzdítva. Lendvai Sándorral, a helyi református gyülekezet fiatal lelkészének szintén fajsúlyos mondandójával egyetemben felszentelték és megáldották a nemzetiszín szalaggal átkötött új kenyeret. A Kárpáti József festőművész-tanár és lánya, Kárpáti Berta magas színvonalú festményeiből összeállított kiállítást Tóthné Tóth Gabriella óvónő méltatta.

Előszállási polgárrá fogadták őket

Az ünnep Előszálláson nem csak az új kenyér megáldásában mutatkozik meg: rendszerint ilyenkor fogadják polgárrá az újszülötteket is. A 2018. július 1. és 2019. június 30. közötti időszakban öszszesen 18 gyermek született, ők kaptak emléklapot a keddi ünnepségen. Beszédet Farkas Imre polgármester mondott, s a megemlékezés fényét versekkel is emelték a szervezők. A hetedik alkalommal meghirdetett kenyérsütő verseny legfinomabbját – hárommagvas tönkölylisztes kenyeret – Nyúl Mihályné készítette.

István intelmeit idézték Csákváron. Az évtizedek óta jól bevált forgatókönyv szerint zajlott idén is a kastélyparkban a Floriana Nap, ahová már délelőtt kézműves kirakodóvásárral és színpadi programokkal vártak mindenkit. Az önkormányzati ünnepségen az idén a kánikula miatt talán némileg kevesebben vettek részt a szokásosnál, pedig a színpadot úgy építették fel, hogy délutánra árnyékba kerüljenek az előtte kialakított széksorok. Illés Szabolcs polgármester István király Imre fiához írt intelmeiből vett részlettel kezdte ünnepi beszédét, amelyben kiemelte, a türelem, az erő, az alázat, a mértékletesség, a szelídség és a becsület mind a mai napig iránymutatásul és pozitív mintaként kell szolgáljon mindennapjainkban. Az ünnepségen adták át a Csákvár Város Díszpolgára címet, amelyet idén a több generációt is nevelő kitűnő tanító, Bodrogai Gyuláné kapott, aki ma is aktív munkatársa a Csákvár Múzeumnak. Posztumusz díszpolgári címet kapott az egykori koronaőr, Nagyjókai Farkas Vince. A Kulturált Környezet Díjat három háztulajdonosnak ítélték oda.

Szent István máig ható szellemiségét hozta párhuzamba napjaink szellemi, erkölcsi állásfoglalásával Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos Bicskén, a városi ünnepségen. A magyar nyelv szépségét, népi kultúránk örökségét, mint értékőrző erősségeinket hangsúlyozta követendő példaként. Közös történelmünk egyik leg mélyebb gyökere ez a különleges születésnap, utalt Szent István király és a magyar államiság összefonódására a képviselő, s hozzátette: legalább ilyen fontos, hogy csakúgy, mint egy hétköznapi születésnapon, tudjunk őszintén mosolyogni, önfeledten örvendezni, s legyünk büszkék magunkra, magyarságunkra. Másik adományunk az anyanyelvünk, amelyből ősi kultúránk, ezeréves magyarságunk, népi hagyományunk is gyökeredzik. Sajátos észjárásunk, humorunk, népdalaink, népmeséink gazdag nyelve ez, költőink és íróink igéző mondatainak nyelve, s a hétköznapok kifejezésmódja magunk között, mondta.