Sok vele a papírmunka

2019.08.06. 16:30

A diákok utaztak, hogy tanuljanak: tanultak, hogy utazhassanak

A külföldi tanulás már nem csak álom a diákoknak. Az egyetemek lehetőséget adnak rá, hogy a hallgatók pályázhassanak akár egyéves külföldi tanulásra.

Nagy Marietta

Magyari Eszter Fjällbacka kilátását csodálja Fotó: Magyari Gréta

Az Erasmus program lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók külföldre utazhassanak, és ott tanuljanak akár egy teljes évig. A felsőoktatási intézmények minden évben meghirdetik a pályázatot. Az országokat az alapján sorolták be, hogy mibe kerül a megélhetés. Ez határozza meg, hogy mennyi pénzt kapnak a hallgatók. Ez az öszszeg lehet 520 euró havonta, de a minimális összeg is 420 euró hónaponként. A pénzt két részletben kapják meg, egyszer a teljes összeg 90 százalékát, majd hazaérkezés után a maradék 10 százalékot is elutalják a számlájukra.

Az abai Magyari Eszter Svédországban, Göteborgban töltött el öt hónapot

Eszter a Corvinus Egyetemen tanul Budapesten, ahol a kiutazás feltételi között szerepelt, hogy jó tanulmányi átlaga legyen, ez nagyjából 60 százaléka a feltételeknek. Ugyanakkor interjú van abból a nyelvből, amelyen az oktatás zajlik. Pluszpontot ér továbbá, ha versenyekre jár, ha diákszervezeti, szakkollégiumi tagsága van. Az Erasmus-ösztöndíj mellett sikerült elnyernie a Tempus Közalapítvány Campus Mudi ösztöndíját is, amely segítségével a költségeket teljes egészében téríteni tudta ő maga. A családja többször meglátogatta, ő maga is hazatért egyszer az öt hónap alatt. A kint eltöltött idő közben pedig olyan barátságok köttettek, melyek valószínűleg soha nem múlnak el.

Magyari Eszter Fjällbacka kilátását csodálja Fotó: Magyari Gréta

Váradi Zoltán Szabadbattyánból indult útnak Finnországba. Azért ezt az országot választotta, mert duális képzésen tanul az Óbudai Egyetem székesfehérvári karán, ami miatt olyan országot kellett találnia, ahol a szorgalmi időszak egyezik az itthonival. A cég, ahol a gyakorlatot végzi, csak így engedte el az útra. Mivel ő csak az Erasmus-ösztöndíjat kapta, neki ez az összeg nem volt elég. Saját zsebből kellett kipótolnia. Véleménye szerint „ha száraz kenyéren és vízen éltem volna, akkor elég lett volna”. Eszterrel ellentétben Zoltán nem jött haza ez idő alatt, de nem is szeretett volna. Öccse a szaktársa, így jegyzeteket is könnyen tudott szerezni azokhoz a tárgyakhoz, amelyeket itthon kellett még teljesítenie. Próbálta úgy alakítani a kinti órarendjét, hogy maradjon szabad ideje, amelyet utazással töltött. Járt Norvégiában és Svédországban is.

Vaszi Barbara Makón él, és a Kaposvári Egyetem hallgatója

Az általa megjelölt ország Románia volt. Erre azért esett a választása, mert Erdélyben született. A kiutazásra szánt összeg bőven elég volt számára, félrerakni is tudott belőle. Megtudtuk, hogy az oktatása magyar nyelven zajlott, de a legtöbb adminisztrációs feladatott angolul folytatta, ezek mellett ismerkedett a kint töltött idő alatt a román nyelvvel is. Az öt hónap alatt ő sem látogatott haza, viszont rengeteg időt töltött a kinti rokonoknál.

Vaszi Barbara a Gyilkos-tónál Fotó: Pánczél Kitti

Mindhárman elmondták, hogy az ügyintézés rengeteg idővel jár, alaposan utána kell járni a határidőknek, az egyéb ösztöndíj-lehetőségeknek, de megéri a fáradozás. Tanácsként pedig ajánlják, hogy minden kint töltött percet használjanak ki a hallgatók, vegyenek részt a programokon, utazzanak, ismerjék meg az országot, ahova kijutottak, tanulgassák a nyelvet, és mielőtt kiutaznak, tanuljanak meg főzni…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában