a sétáló előadás

2018.04.28. 09:00

1848 emlékezete Székesfehérváron – Kövessük Kossuth nyomait a városban

Különös, hogy március idusának markánsan forradalmi hangulata milyen tökéletesen illan el a közterekről, mire májusba fordul az idő. Csütörtökön délután a Negyvennyolcasok terén gyülekező kis csoport azonban az ernyők és ballonkabátok okán mégis fölidézte valamelyest az egykori várba vonulókat.

Sági Zoltán

A gyülekező helyszíne az Ősz utcai banképület mögötti parkos terület volt

Fotó: Koppán Viktor Dávid/Fejér Megyei Hírlap

Programsorozata következő részeként tematikus műemléki sétát szervezett a Magyar Városkutató Intézet és az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására. A gyülekező és egyben az első műalkotás helyszíne az Ősz utcai banképület mögötti parkos terület volt, ahol Váczi Márk topográfus, a sétáló előadás idegenvezetője bevezetőül megemlítette: a felkeresni tervezett 9 belvárosi helyszínen kívül is van még bőven műemléki jelentőségű a városban, de a gyalogos bejárás korlátai miatt azok, mint például a Halesz sarkánál lévő emlékmű is, kimaradnak.

A Negyvennyolcasok terén látható Kossuth-büszt Székely János Jenő alkotása. 2002-ben avatták föl, Kossuth születésének 200. évfordulóján, aki 1888 óta Székesfehérvár díszpolgára. Mint megtudtuk, van még egy Kossuth-szobor Fehérváron, a Börgöndi úton, azt Somogyi Árpád készítette. Egy Kossuth és Petőfi relief található továbbá a Szent István Szakképző Iskola bejárati folyosóján. A relief Bory Jenő alkotása, amelynek avatása 1948. március 18-án volt.

A gyülekező helyszíne az Ősz utcai banképület mögötti parkos terület volt
Fotós: Koppán Viktor Dávid/Fejér Megyei Hírlap

A következő helyszín a Romkert volt, ahol 1848 késő őszén, a hadi események közepette is figyelmet keltett az az értékes leletegyüttes, amelyre a Püspöki palota kertjében találtak, kútásás közben. A véletlen felfedezést követő régészeti vizsgálatot Érdy János, a Magyar Tudományos Akadémia titkára vezette. Emléktábláját, Gulyás Gyula alkotását 1998. december 4-én avatták fel a bejáratnál. Harmadik helyszínként a püspöki palota következett, amelynek 1848–49-es érintettségét különösen a benne elszállásolt személyek adják, István nádortól Jellasicsig, majd Batthyány Istvánig. A további helyszínek is a belvárosban, a Fő utca, Ady Endre utca és Jókai utca mentén helyezkedtek el. Mint a szervezőktől megtudtuk, nyárig még két előadást terveznek, amelyek részletei még kidolgozás alatt vannak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában