2017.12.22. 06:00
Valami régi, valami új
Már csak pár nap, és eljön a karácsony, azután elbúcsúzunk az Óévtől és köszöntjük az Új esztendőt. A kérdés: mit kapunk ebben a különleges idő- szakban, és főként mit adunk? Persze nem a fa alá helyezett ajándékokra vagy a tálcán piruló malacra gondolok, mert hisz ezek bár fontosak, de nem a legfontosabbak! Hanem a lelki dolgokra…
Simon László kormánymegbízott kiemelte, folyamatosan vizsgálják, hogyan lehetne tovább gyorsítani a hivatali ügyintézést Fotó: Fehér
A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készül. Néhány nap múlva a Megváltó születését ünneplik szerte a világon, mások a Szeretet családi ünnepére készülnek. Összeköti az embereket, szinte mindenkiben közös érzés a törekvés a jóságra, törekvés, hogy a Szeretet parancsa szerint cselekedjünk, éljünk.
Szkeptikus hangot is hallottam már arról, miszerint ebben az ünnepi időszakban csak a pihenésre alkalmat adó munkaszüneti napok számítanak igazán, mert az egész esztendőnyi rohanás, közömbösség után a túl hirtelen érzelmessé, ünnepélyessé válás nem tekinthető hitelesnek. A legtöbben azonban úgy gondoljuk: ez a pár nap még a legcsökönyösebb egoistát is arra ösztönzi, hogy megfürödjön a szeretet, az adakozás és a befogadás fényében.
Mert hisz gyermeki jósággal születünk, ami senkiből sem tűnik el, ott parázslik, lobog, ég mindenkiben, és karácsony az a vissza-visszatérő alkalom, amely a jóság tüzét felszíthatja bennünk.
Tekintsünk hát vissza a magunk mögött hagyott évre! Vegyük számba, mi jót adtunk családunknak, barátainknak, munkatársainknak, és persze azt is, mit adhattunk volna még. Nem maradtunk-e adósok jó szóval, segítő tettel?
Az Ünnep a lehetséges jóságunkat kínálja. Fogadjuk el, hiszen ez a legszebb ajándéka. Nem kell mást tennünk, mint átadni magunkat az üzenetnek és a változásnak.
Megtartani magunkban a régi jót, és elültetni az újat. Áldott, szép karácsonyi ünnepnapokat, boldog új esztendőt!
