A vázában kívánatos, de a természetben nem

A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) Észak-Amerikában őshonos. Európában a XII. században botanikus kertekben ültették dísznövényként. Magyarországon először a magas aranyvessző jelent meg, első adata 1848-ból származik, tömeges előfordulásáról már két évtizeddel később beszámoltak. 

A tápanyag- és vízellátottságot nézve mindkét faj igen tág tűrésű, csupán a szikes talajokat nem képesek elviselni. A magas aranyvessző elsősorban a nedvesebb, kötöttebb talajú, természeteshez közelibb termőhelyeken érzi jól magát, míg a kanadai aranyvessző a laza, gyorsan felmelegedő talajokat és a településekhez közel eső élőhelyeket részesíti előnyben. 

Magas, kórós, évelő növény, tarackjaival 10-20 cm mélyen behálózza a talajt. Virágzata sárga, termése repítő szőrös kaszat, melynek jelentősége az új élőhelyekre való betelepedéskor nagy. Az új élőhelyen való terjedéskor a vegetatív úton történő szaporodás játszik nagy szerepet. Az aranyvessző fajok előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy jó mézelők. A virágzás kezdetén gyűjtött szárított hajtásait gyógynövényként hasznosítják. Gazdasági károkat okoz azonban erdészeti csemetekertekben, parlagterületeken, tarvágásokon, fiatal telepítésekben, mint gyomnövény. Zárt állományainak kialakulása teljesen elnyomja a többi növényt, ami az élőhely leromlásához, átalakulásához vezet, emiatt természetvédelmi szempontból is káros. Módosítja a gyökérzóna kémiai tulajdonságait. Növeli a szerves szénvegyületek mennyiségét, ezzel a pH értéket. A talajszerkezet tömörebbé válik. Megakadályozza vagy gátolja a fatermetűek elszaporodását, gátat képez minden más kultúrának is. 

Magyarországon az inváziós fajok elleni fellépés jogszabályi kereteit a természet védelméről szóló törvény, valamint az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló kormányrendelet adja meg, a vonatkozó európai parlamenti és a tanácsi rendelet mellett. Kiemelendő: az, aki az idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, kötelezhető az idegenhonos inváziós faj visszaszorítására, kiirtására. Ha a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, akkor a hatóság közérdekű védekezés keretében elvégzi vagy elvégezteti a szükséges intézkedéseket, és a költségek megtérítésére kötelezi a mulasztót. Emellett az idegenhonos, inváziós fajokkal kapcsolatos jogszabályi előírások megszegője jelentős összegű inváziós bírsággal sújtható. Mindannyian tehetünk az aranyvessző inváziója ellen…