Egy magyar szakértő intelmei a romániai tragédia és rendőrségi fiaskó után

Ismertté vált: egy férfi , akinek nem ő volt az egyetlen áldozata, elrabolt és meggyilkolt egy vagy több fiatal lányt. (Miután elvégezték a Gheorghe Dincă házában talált csontok DNS-alapú azonosítását, a hétvégén biztossá vált, hogy Alexandra Măceşanut megölte a férfi – a szerk.)

Valahogy így van ez, amikor belekeveredünk egy rendkívüli krízishelyzetbe. Amikor például váratlanul, szinte a semmiből egyszer csak egy fegyveres áll elénk és azt követeli, adjuk át az értékeinket, de belefuthatunk az utcán vaktában lövöldöző vagy késelő ámokfutóba, öngyilkos merénylőbe, vagy valamilyen súlyos balesettel, természeti katasztrófával találhatjuk szembe magunkat.

A biztonsági szakértő szerint ha nincsenek előképeink, korábban szerzett tapasztalataink, információnk arról, hogy mit tegyünk, könnyen a padlón találhatjuk magunkat. A veszteséget azonban minimalizálhatjuk, de akár meg is előzhetjük a krízist, ha előrelátóak vagyunk és felkészülünk. Jó, ha tudjuk, nem lehet minden váratlan eseményt kivédeni vagy megelőzni, de az előrelátás és a felkészülés megalapozhatja a helyes válaszreakciónkat, segíthet a „túlélésben”.

– A romániai 15 éves kislány ilyen helyzetbe került, de mégis volt annyi lélekjelenléte vagy inkább túlélési ösztöne és lehetősége, hogy a központi segélykérő rendszeren keresztül háromszor is értesítse a rendőrséget. A hírek arról számoltak be, hogy mindezt hiába tette, ugyanis a hatóságok nem vagy csak nagyon körülményesen tették a dolgukat. A lány hívásai után 19 óra telt el, mire a rendőrök megtalálták a lány tartózkodásának helyszínét, de akkor már késő volt. A helyszínen már csak a lány ékszereit, ruháit és csontjait találták meg.

Felismerjük a veszélyeket?

Horváth Sándor szerint a romániai eset, de a Németországban vonat elé lökött gyermek és anyuka tragédiájáról szóló hírek is felvetik a kérdést: tulajdonképpen mennyire tesszük szinte rutinszerűen a napi dolgainkat a közlekedés, munkavégzés, ügyintézés és nyaralás során? Mennyire vagyunk éberek, ugyanakkor nem paranoiásak, mennyire figyelünk a környezetünkben bekövetkező történésekre? Felismerjük a veszélyforrásokat? Teszünk lépéseket a kockázatok csökkentésére?

– Az a 15 éves lány bízva az emberek jóindulatában, a már bevált módon, autóstoppal szeretett volna hazajutni közeli szülőfalujába, Dobroslovenibe. Talán mindig így csinálta már-már rutinszerűen, és csak örült, hogy valaki felvette? Lehet, hogy az elkövető már nem először szállította? A lányt szülei figyelmeztették-e valaha is stoppolás veszélyeire? Tudták egyáltalán a szülők, hogy lányuk rendszeresen így közlekedik? A rendőrség hibáját nem kisebbítem, de az eset felveti a szülők, nevelők felelősségét is!

A rendőrök végül úgy azonosították a férfi t, hogy visszanézték az utcai videokamerák által rögzített képeket, amelyeken látszott, hogy a lány melyik autóba ül be. A feltételezések szerint a rendőrök csak azután nézték meg a felvételt, hogy kiszálltak három helyszínre, de a pontatlan helymeghatározás miatt egyik helyen sem volt ott a lány. Csak másnap hajnalban találták meg a házat, majd újabb három órát vártak, mire megkapták a házkutatási engedélyt.

– Itt álljunk meg egy szóra! Feltételezem, hogy a 112-es rendszer hasonlóan működik, Romániában, mint Magyarországon, azaz a rendszer be tudja azonosítani a hívás helyét, így ez az információ az adott napon háromszor is a hatóságok rendelkezésére állt. A bejelentés kiskorú elrablásáról, azaz emberrablásról vagy jogellenes fogva tartásról szólt.

Ez a magyar Büntető törvénykönyv szerint öttől tizenöt évig terjedő büntetéssel fenyegető kategória, amely kiemelt bűncselekménynek számít, azaz a hatóságoknak kiemelt figyelemmel kellett volna lenniük.

– Mindenképpen kétszemélyes rendőrjárőrt kellett volna küldeni a helyszínre, hogy meggyőződjenek a bejelentés valódiságáról. A járőrök intézkedést kezdeményezhettek volna az adott körülményekből fakadóan, illetve a nyomozócsoport vagy a speciális beavatkozó egység megérkezéséig biztosíthatták volna a helyszínt. Házkutatást a bíróság, az ügyész, vagy ha az ügyész másképp nem rendelkezik, a nyomozó hatóság rendelhet el, ez magánlakásra és közterületnek nem minősülő egyéb helyre értendő. Ugyanakkor a rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül is beléphet néhány esetben: például segélyhívás, bűncselekmény elkövetésének vagy öngyilkosság megakadályozásának céljából, közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető

közvetlen veszély elhárítása miatt. Ezért a rendőröknek nem lett volna szükségük további több mint három órán át várni a házkutatási parancsra.

Számtalan hiba

Horváth Sándor összegezve megerősítette, hogy a különböző hazai és nemzetközi sajtótermékekben megjelent hírek alapján számtalan hibát követtek el a különböző rendészeti szervek alkalmazottai, s ez a tény jogosan kérdőjelezi meg a román rendőrség hatékonyságát, azonban a történtek mindenki számára figyelmeztetést is jelentenek: saját életünk és mások biztonsága érdekében komolyabban oda kell figyelnünk arra, ami körülöttünk történik.

– Miért fontos az egyének biztonságtudatosságának fejlesztése? Egy biztonságosabb élet kialakításához és fenntartásához az állami rendészeti szervek, a civil biztonsági szolgálatok és önkéntes polgárvédelmi szervezetek munkája mellett fontos szerep jut az állampolgárnak is. Nem állhat minden ember mellett rendőr vagy biztonsági őr. Ám az egyes történésekkel az esetek döntő többségében először az állampolgárok találják szembe magukat, azaz nekik, a legkevesebb ilyen jellegű képzettséggel rendelkezőknek kell meghozniuk a döntést az első válaszlépésekről az adott helyzetben.

Horváth Sándor az ilyen helyzetbe kerülő állampolgároknak szeretne útmutatóval szolgálni legújabb, Amikor beüt a ménkű című online könyvének segítségével.

112: 2004-TŐL MOBILRÓL ÉS VEZETÉKESRŐL IS INGYEN HÍVHATÓ

AZ Európai Unió területén 1991 óta működik a 112-es segélyhívószám, amely az Európa Tanács szándékai szerint az unió polgárai számára minden tagállamban azonos elvek alapján biztosítja az egységes kapcsolatfelvétel lehetőségét a segítséget nyújtó készenléti szervekkel. A 112-es szám szinte egész Európában, így Magyarországon is 2004-től ingyenesen hívható vezetékes vagy mobiltelefonról. A 112.hu sajtóközleménye szerint a hívásfogadó központoknak köszönhetően a bajba jutottak 5 másodpercen belül élő hanghoz jutnak, a speciálisan kiképzett operátorok pedig a probléma azonosítása után értesítik a megoldásban érintett készenléti szervek irányítóit. A mentésben további hatékony segítséget nyújt, hogy az informatikai rendszer be tudja határolni a hívás helyét. Magyarországon egy vészhívás beérkezése esetén a Hívásfogadó Központban automatikusan rögzítik a bejelentő helyét (vezetékes telefonhívásnál a telefonszám alapján, mobiltelefon esetében pedig a cellainformációk alapján). Ezt követően egy elektronikus adatlap kiállítására kerül sor. Az operátorok meghatározott kérdezési protokoll alapján összeírják a rendelkezésre álló információkat, majd eldöntik, hogy a bejelentés (segélykérés) igényel-e további intézkedést. Ennek az az oka, hogy jellemzően gyakoriak a téves (vagy éppen a rosszindulatú) riasztások, továbbá a nem segélykéréssel kapcsolatos hívások és bejelentések aránya is magas. A mentők, a tűzoltók és a rendőrség évtizedek óta ismert nemzeti telefonszámai (104, 105 és 107) továbbra is megmaradnak, s a 112 mellett azok a hívások is automatikusan az országos központokba érkeznek.