Iváncsa

2016.11.12. 17:55

Elmondták, amit eddig nem lehetett

Iváncsa - A négyrészes történelmi emlékfilmsorozatnak az utolsó része is elkészült. Az 56-os eseményekkel foglalkozó alkotást nemrég vetítették le a faluházban. Füsi Gyöngyi és Filótás Mihály filmje azt mutatja be, milyen volt a vidék forradalma.

Sebestyén Lilla

Négy történelmi évforduló, négy film. Füsi Gyöngyi - ahogy ő fogalmaz - jogosítvány nélkül ugyan, de mégis rendez, alkot, elsősorban azért, hogy emlékezhessünk, hogy a gyerekeink gyerekei is tudják, mi történt anno a térségben.

Filótás Mihály és Füsi Gyöngyi emléksorozatának utolsó részét Adonyban és Iváncsán is bemutatták

Az utóbbi pár év különösen jó alkalom volt arra, hogy leforgassanak egy történelmi sorozatot. Ennek első állomása volt a holokausztról szóló 944 című táncfilm, az Akikről már csak nagyapáink mesélnek az első, a Front alatt pedig a második világháború eseményeit meséli el. Leg-újabb alkotásukat, a 60 éve emlékezünk című filmet pedig nem más ihlette, mint az 56-os forradalom.

Bőle Pálné, az egyik mesélő

- Közel egy hónap alatt vettük fel az anyagot. A cél az volt, hogy olyan embereket szólaltassunk meg, akik mesélni tudnak az iváncsai 56-ról. Eleinte folyamatosan falakba ütköztünk, sokak eltemették magukban a történteket, nem akartak beszélni. Mások azzal fogadtak: elmondom én neked, mi történt, de kamerát ne hozzál. Aztán átestünk a ló túlsó oldalára, annyi megszólalónk lett, hogy két filmet kellett csinálnunk. Mindegyikben hatan szólalnak meg, de nem feltétlenül ugyanazok - magyarázza Gyöngyi. Kollégája, Filotás Mihály hozzáteszi: ez nem egy mozi, nincsenek színjátszók, a mesélőkön van a fókusz.

Koller Sándor is a kamera elé állt

A film attól lett igazán különleges, hogy nem a nagyvárosi egyetemistákról szól, hanem szülőkről, barátokról.

- A mi generációnk nem tanult 56-ról az iskolában, a szüleink pedig nem meséltek róla. Inkább mindenki hallgatott. A film forgatása közben azt éreztem, hogy most sokan megkönnyebbültek. Kiadhatták magukből a történteket - vélekedik Gyöngyi.

Az elnyomó hatalmat jelképező szobrot drótkötéllel döntötték le

- A vidéki emberek hozzáállása érdekes volt. Mindenki nagyon szívesen adott és kéthetente jött is egy teherautó, amire az emberek felpakolták, amijük volt. A falusiak látták el a pestieket. Attól, hogy ott dúlt a forradalom, itthon ki kellett menni a mezőre, leszedni a kukoricát - magyarázza Mihály.

Iváncsa határát egyetlen tank lépte át , és csak pár órát időzött ott

A 60 éve emlékezünk című alkotásban minden szereplő - Farkas Sándor, Koller Sándor, Bőle Pálné, Keresztúri István, Marczinka Lászlóné, Tóth István - elmesél egy-egy történetet, ami a végén egy kerek egésszé áll össze. Elbeszélésükből kiderül, hogy egy Száki Pityu nevű fiatalember volt az, aki összetörte a tanácsháza bejáratánál kiakasztott dicsőség- és szégyentáblát, hogy aztán tojást süssön rajtuk, és ő volt az is, aki felmászott a Fő téren felállított emlékműre, hogy aztán a csizmájával verje le a tetején díszelgő emléktáblát. A víztorony tetején trónoló, hatalmas csillag is valahogy aláhullott, egy héttel később pedig valaki a vonatsínekre fektette az ormótlan vasszerkezetet. Szinte megelevenedik az ember szeme előtt, ahogy a város lakossága kivonul az utcára, majd ahogy a tömeg megpróbálja ledönteni a szobrot. A megtorlásról is hallani: volt, akit biciklilánccal vertek el, mást puszta kézzel, hárman. Aki részt vett a megmozdulásokon, azt évtizedekig figyelték. Bőle Pálné szerint még a gyerekeiknek is kétszer annyit kellett tudniuk az iskolában. De nem szabadott megszólalni. Ma már igen, és beszélnek is.

Szavaik, történeteik megmaradnak az utókornak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!