Isten hozta haza őket - honosítás Fehérváron

Megható pillanat volt látni, ahogyan  öreg, nehéz életük során sok szenvedést és  megaláztatást  átélt emberek érzékenyültek el. Amikor azok, akiket a történelem vihara és a nagyhatalmak álnoksága a csonkolt ország határain túlra kényszerített, nem csak kulturális, hanem közjogi értelemben is a nemzet tagjává válhattak.  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a  Hiemer-házban rendezett  ünnepségen beszédében leszögezte:  a honosítás a nemzet egyesítésének útja, nemzettársaink közül ismét újabbak lettek honfitársaink.
A magyarság egyharmada határainkon kívül él: a támogatás különböző formái szükségesek, de nem elégségesek, ezért szükség van a nemzet közjogi értelemben való egyesítésére, jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette, nem lehet különbség állampolgár és állampolgár között, a most honosítottak jogainak ugyanazoknak kell lenniük, mint akik magyar állampolgárnak születtek. Magyarország a megszületett törvénnyel élve immár nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyar iránt, éljen az a világ bármely táján.
Az eskü szövegét Cser-Palkovics András polgármester mondta előre, majd arról szólt: az ilyen eseményeken előre megírt beszédeit rendre félre kellett tennie, hiszen az öröm könnyei között olyan pillanatoknak lehetett tanúja, amelyek minden másnál többet mondtak. Két idős asszony szavait idézte: "Hatvan éve várok erre", mondta egyikük, "Most már nyugodtan halok meg", szólt a másikuk, miután átvette az értékes okiratot.
- Isten hozta önöket a magyar nemzet kötelékébe! - mondta a polgármester.

A Himnuszt a kéttucatnyi új magyar állampolgárral együtt Milosev Stella vajdasági honosított, a Fehérvár Hangja vetélkedő döntőse énekelte el.
Semjén Zsolt az esemény után a sajtó előtt azt mondta: március 15-ig 150 ezer magyar állampolgár lesz közjogi értelemben is a nemzet része, a beadott kérelmek száma pedig tavaszra elérheti a negyedmilliót. Hozzátette, a kormány minden törekvése arra irányul, hogy a határainkon túl élő magyar állampolgárok szerves részei legyenek a magyar életnek. Ehhez pedig szükségük van útlevélre és választójogra is. Az indokok között említette, mennyi szenvedés van amögött, hogy az elszakított országrészeken élők megőrizték magyarságukat. Szent István városában szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a honosítással a kormány az államalapító király művét folytatja, hiszen Szent István volt az, aki közjogi értelemben is egyesítette a magyar nemzetet.
Ez nem csak retorika, ez valóság, jelentette ki, megemlítve, hogy a honosítási eljárás nem tesz különbséget etnikai szempontok szerint. Például egy erdélyi szász, aki vállalja a magyarsággal a sorsközösséget, része lehet a magyar nemzetnek. Majd elárulta, hogy vannak felvidéki magyarok, akik megkapják a magyar állampolgárságot, de az ismert szlovák reakciók és körülmények miatt egyelőre nem a nyilvánosság előtt.