Hírek

2013.09.24. 14:25

Zenei és táncos hagyományok őrzői

Megyeszerte a településeken mostanában gyűjtik össze mindazt, amire büszkék lehetnek. Helyi, megyei értéktárakat hoznak létre. Ami a megyei zenei és táncos hagyományokat illeti: ezeket az Alba Regia Táncegyesület már rég összegyűjtötte...

Gábor Gina

Nézzük a fantasztikus fekete-fehér képeket: a hajdani táncos, – vagy ahogy a gyűjtők nevezik, „adatközlő”– Krájn József képes egy egész történetet megjeleníteni. A kecskéit elvesztő, az állatait sirató, majd megtaláló pásztor dramatikus tánca perkátai gyűjtés. Szerepel abban a kötetben, amely a Falvaink jussa című sorozat legújabb darabjaként jelent meg Mezőföld – Perkáta címmel, a táncegyesület kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

 

Krájn József tánca: a pásztor megtalálja az elveszett kecskét... (Fotó: Alba Regia Táncegyesület )


A juhait (vagy más állatait) kereső pásztor története egészen ősi vándormese, amelyhez hasonlót már az ókori görögök is megjelenítettek – tudom meg Botos Józseftől, az Alba Regia Táncegyesület elnökétől. Az egyesület nagyszerű kiadványokkal dicsekedhet: ezek közé tartozik ez a sorozat is. Hosszú évek tudatos munkájának gyümölcse mindez. Közismert, hogy az 50-es években a neves néprajzkutatót, Pesovár Ferencet azért helyezték büntetésből éppen Fejérbe, mert azt hitték, itt nincsenek említésre méltó hagyományok, szokások... Pesovár – no meg más kutatók, tudósok – pedig azt igazolták: ez óriási tévedés.Botos József feleleveníti a régi történetet: évtizedekkel ezelőtt volt a Magyar Televízióban egy afféle néprajzi Ki mit tud?-féle.

Akkor Botos,  és társai, köztük a két néprajzkutató Gelencsér József és Lukács László megígérte Pesovárnak: nem csak összegyűjtik, de közre is adják, megismertetik a szélesebb közönséggel a Fejér megyei értékeket. Így is lett: sorra jelentek meg a kötetek, például a Béres vagyok, a Juhait kereső pásztor, a Szép napunk támadt című kiadványok. Az Alba Regia Táncegyesület a zenei, táncos hagyományok gyűjtésére szakosodott: – Már az ötvenes években is sok kutató járta a falvakat, hogy feltérképezze a szokásokat, hagyományokat. Filmek, hangfelvételek, fotók készültek, ennek alapján ki-ki megírta a tudományos értekezését, disszertációját... A felvételek pedig archívumokba, vagy a fiókok mélyére kerültek – meséli Botos József.

– Mi ezeket a régi felvételeket összegyűjtjük, elkérjük a kutatóktól, bizonyos intézményektől – például a tudományos akadémiától–, és digitalizáljuk az anyagot. Ez óriási munka: a régi filmeket kockáról kockára haladva kell digitalizálni, a hangfelvételeket megtisztítani a zörejektől. Ehhez felszerelés, munkatárs kell, de csak így tudjuk az értékeinket megőrizni. Az így létrehozott 21. századi igények szerint kialakított film- és hangtár kincseit fel is dolgozzák, megismertetik a közönséggel. Az öt éve indított Falvaink jussa sorozat bemutatta már Alap, Sárosd, Jenő és (legutóbb) Perkáta hagyományait. Minden kötet mellékletéhez CD tartozik.


Botos József a Falvaink jussa című sorozat kiadványaival (Fotó: Tósoki Attila)



Az új, Perkátáról szóló könyvhöz egy kisebb formátumú kiadvány (CD-tartó) is kapcsolódik), az egyik lemezen a digitalizált filmek láthatók a táncokról, a másikon meg a környéken gyűjtött vokális és zenekari anyag szerepel. Botos József azt meséli, megesik, a települések lakói sem tudják, hogy egykor a régi öregek, dédapáik, nagyapáik is aktívan közreműködtek abban, hogy ezek a táncok, dalok fennmaradjanak.

Botos József örül ugyan annak, hogy mostanában sorra alakulnak az értéktár bizottságok, de kissé furcsállja, hogy a táncegyesületet, amely a megye zenei, táncos kincseit a leginkább ismeri, még egyetlen efféle bizottság összejövetelére se invitálták meg... De sebaj, azt mondja, ha egy-egy település szeretné felfedezni megbecsülést érdemlő kincseit, emlékeit, ők szívesen segítenek ebben az önkormányzatoknak...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!