Zámolyi romák is tüntettek az emberi jogokért és a szabad költözésért

- Azért csatlakoztunk a menethez, mert a menekültekkel való bánásmód a volt szocialista országokban a legmegalázóbb és Magyarországon se jobb a helyzet - mondta a feol.hu-nak Krasznai József, a 2000-ben Strasbourgba menekült és ott menedékjogot is szerző zámolyi romák szószólója. - Mivel minket itt befogadtak, kötelességünknek éreztük, hogy más menekültekkel szolidaritást vállaljunk - tette hozzá.

Krasznai József és fia, Csaba a demonstráción

A Fejér megyei Csór faluból 2000. július 24-én vasárnap délután három órakor buszra szállt 47 magyar állampolgár, akik állítják, hogy faji üldöztetésük miatt kell elmenekülniük Magyarországról. A köztudat "zámolyi romákként" tartja számon a batyukkal, tömött bőröndökkel útnak indulókat. A Zámolyról korábban Csórra menekült cigány családok története 1997 októberéig nyúlik vissza. Akkor egy vihar megrongálta hat roma család házát Zámolyon. Az akkori polgármester 38 embert a művelődési házba menekített, az önkormányzat pedig két nappal később elbontatta a lakásokat. Ezzel kezdetét vette az Európában is botrányt kavart ügy.

A gyerekek és szüleik majd két évig laktak a művelődési házban, volt, hogy víz és villany nélkül. Mivel a falu nem tudta használni a könyvtárat és a színháztermet, s támadás is érte őket, 1999 nyarán kiköltöztek. Az Országos Cigány Önkormányzat közhasznú társasága új lakásokat  épített nekik. Alig egy hónapja laktak azonban csak ott, amikor egy augusztus végi napon három csákvári fiatalember jelent meg a cigánytelepen, s a kirobban verekedésben az egyik "látogató" meghalt. (A romák egyikét a Legfelsőbb Bíróság később 11 év börtönbüntetésre ítélte, több gyanúsított felfüggesztett börtönbüntetést, illetve próbára bocsátást kapott.) Szeptember elején ismeretlenek éjszaka felgyújtják a zámolyiak két faházát, a romák Budapestre költöztek, majd néhány hónap múlva Krasznai Józsefnek, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete elnökének csóri házába leltek szállást.  Ma ő is kinn él köztük.