Ybl Miklós építészetének rejtélyes öröksége

Igari Antal kétségekről és bizonyosságról is szólt (Fotó: Horváth Renáta)

Igen, az ellentmondásban ragadható meg talán Ybl sajátos építészeti egyénisége: egyszerre törekszik a múltba és a jövőbe, a zömmel neoreneszánsznak- mondható oeuvre-je - szinte beilleszthető lehetne abba az itáliai reneszánszba, ami, mondjuk Brunelleschi-től Michelangelo-ig vagy Palladio-ig ívelt , mondta minap Brájer Éva alpolgármester az építészről szervezett konferencia köszöntőjében. Jellegzetes, megemelt, a statikailag ideális, a parabolikus kupoláinak sziluettje, a rájuk illesztett ablakokkal, szinte beleégtek tudatunknak a környezetünket megőrző mélyrétegeibe; ezek a különös reneszánsz ablakok ugyanakkor a mester bátor, innovatív bevilágítási és fény-kísérleteit mutatják. Egy rejtett történet az életműben amelyre nemrégen Mezey Alice művészettörténész-épületkutató bukkant rá az, hogy Ybl Miklós élete végéig kísérletezett a fénnyel: hogyan lehet felülről, a padlástérben rafináltan kiképzett csapdákkal és fényvisszaverő felületekkel bevilágítani az épületek belső traktusait. Talán nem véletlen a párhuzam: a kamera obscura és a fényképezőgép születésének és evolúciójának a kora zajlik közben, és az építész az építészettel az egész világot akarja értelmezni, kulturálni, keretezni, szabályozni, domesztikálni, sőt átszabni! Jules Verne kora ez, a kapitalizmus hőskora, a technológiai haladást még csak az angliai iparvárosokban felhőzi a természeti környezet elpusztíthatóságának sejtelme.

Igari Antal építészmérnök, megyei főépítész Székesfehérvár historizáló építészete és Ybl Miklós címmel tartott előadást csütörtökön az Ybl születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett múzeumi emlékülésen. A Fehérváron megtalálható romantikus és historikus épületek körén belül Ybl munkásságáról beszélt, arról, hogy amit neki tulajdonítanak, valójában mennyire tekinthető biztosnak, hipotetikusnak. Mennyire lehetett néhány fehérvári épület tervezője. Különböző stíluskritikai dokumentumok és elemzések alapján azt lehet mondani, nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy ő a tervező, de sajnos egyetlen olyan tervdokumentáció sem került elő, ami azt bizonyítaná, hogy a sokszor emlegetett Vörösmarty tér házai vagy a Zichy ligeti épület valóban az ő munkái lennének , állítja a szakember. Hozzátette: művészettörténeti kiadványok többnyire elég erőteljesen elképzelhetőnek tartják, hogy valóban ő a tervező. Már csak abból adódóan is, hogy egyik oldalági rokona, egy művészettörténész írt le olyan adatokat, hogy minden bizonnyal Ybl Miklós volt a fehérvári épületek tervezője.

Néhány évvel ezelőtt megjelent egy cikk, amely a pesti bérházak tipológiáját állította fel, és ezek az alaprajzi elrendezések, kialakítások alapján nagyon sok rá jellemző adatot írtak le, és ha ezt összevetjük a fehérvári épületekkel, egészen meglepő módon passzol minden , hangsúlyozta Igari Antal.

Ilyen, hogy a házak több helyen egymás közelében állnak, mintegy épületegyüttesként. És így látható ez a Vörösmarty téren is. A telek aránya az utcára merőleges, a kapuzat középen felnyúlik és több szakaszra osztható. A kaput pedig a boltozati részen falpillérek tagolják, amelyen hevederek húzódnak. A legmeglepőbb pedig az, hogy a kapualjon bejutva az udvar felőli oldalon van a lépcső és szinte majdnem mindenhol a jobb oldalon, ami egyfajta következetességre utal. Ez a megoldás köszön vissza a fehérvári Vörösmarty téren is. A figyelmet leginkább a laikus számára a homlokzati részen lévő romantikus, keleties jellegű ívek, ablakzáródások, erkélyek hívják fel.