Hírek

2017.06.27. 16:27

Az üzleti környezetet vizsgálta három országban is a Világbank - Fehérvár nem áll rosszul

Az üzleti környezetet vizsgálta három ország összesen 22 városában a Világbank. A magyar városok– köztük Fehérvár – több területen is jobbnak bizonyult a külföldieknél, de azért így is van még tenni.

B. Kiss László

Székesfehérváron, a városháza dísztermében mutatták be kedden a Világbank munkatársai azt a tanulmányt, amely három ország – Bulgária, Magyarország és Románia – összesen 22 városát hasonlítja össze az üzleti környezet szempontjából. Hazánkból 7 várost vizsgáltak, Budapestet, Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset, Szegedet és Székesfehérvárt, mégpedig öt szempont alapján. A vállalkozások indítása, az építési engedélyek intézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele, valamint a szerződések érvényesítése alapján.

Bármilyen kedvező is az összehasonlító elemzés, nincs okunk elbízni magunkat – erre figyelmeztetett beszédében Cecile Fruman, a Világbank igazgatója, amikor elmondta: a gazdasági növekedés mellé romló demográfia adatok, viszonylag alacsony termelékenység, és az állami intézmények gyenge teljesítménye társul. Bár az idei 3,9 százalékos, illetve a 2018-ra prognosztizált 3,6 százalék jónak mondható, a tőke hatékonysága Magyarországon kétharmada a lengyelekének, a munkaerő termelékenysége pedig 15 százalékkal múlja alul a Lengyelországit.

A tanulmány talán legérdekesebb megállapítása az, hogy az üzleti környezet valamennyi hazai vidéki városban jobbnak bizonyult, mint a fővárosban. Ez vélhetően annak tudható be, hogy a fővárosban nagyságrendekkel több az engedélyezési eljárás: ott a földhivatali ügyek száma például több mint a hat vidéki városban együttvéve.

A Világbank a vizsgálatot végző munkatársai úgy tapasztalták, hogy bár az országban azonos a jogi környezet, a jogszabályok végrehajtásában, az állami szervek, a hatóságok hatékonyságában azonban eltérések mutatkoznak. A legnagyobb különbségek a szerződések érvényesítése és az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés terén tapasztalható.

A városháza dísztermében a kedd délutáni rendezvény elnökségében Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Cser-Palkovics András, Cecile Fruman, Mierta Capaul, a Világbank programmenedzsere, valamint Vittoria Alliata di Villafranca, az Európai Bizottság igazgatója foglalt helyet

A magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések terén jobban teljesítenek az uniós átlagnál, Pécs és Szeged pedig az építési engedélyek kiadása terén is. A vállalkozás beindítása hazánkban viszonylag gyorsan megy, ám lényegesen költségesebb az uniós átlagnál. Hízelgő számunkra, hogy a kereskedelmi jogviták megoldásának hatékonysága tekintetében a bíróságok Debrecent, Miskolcot és Fehérvárt tekinthetik példának az alacsony költségek és a legfeljebb 14 hónapig tartó tárgyalásoknak köszönhetően. A tanulmány ugyancsak pozitív példaként említi a megyeszékhelyet abban a vonatkozásban is, hogy például egy raktárépületnek az elektromos hálózatra csatlakoztatásához a leggyorsabban itt lehet beszerezni az engedélyeket.

A bolgár és román városokkal összevetve a magyarok az ötből négy területen jobban teljesítenek. A vállalkozás indítása terén azonban – a magas költségek miatt – alulmaradtak.

A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz. Felveti például, hogy nálunk is eltörölhetnék a cégalapításkor a minimum tőkebefizetést, és nem kellene kötelezővé tenni jogászok alkalmazását egységesített cégdokumentumok használata révén. Indítványozza továbbá a „hallgatás – beleegyezés” elv alkalmazását abban az esetben, ha a kérelemre az engedélyező hatóság a határidőn belül nem válaszolna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!