Hírek

2010.04.28. 02:29

Vándorló falvak - régészek tárják föl a Velencei-tó partját

Pákozd - A Velencei-tó körül épülő kerékpárút nyomvonalán leletmentésen dolgoznak a Szent István Király Múzeum régészei. Újabb régi települések nyomaira is bukkanhatnak.

Tihanyi Tamás

- A vízszint változását követték a települések, ezért hol közelebb húzódtak a mai partvonalhoz, hol távolabbra vándoroltak. Érdekesség, hogy a késő bronzkori és a középkori falvak azonos helyen találhatóak, pedig a két időszak között 2500-3000 év telt el - mondta az egyik középkori falu helyszínén Prander Péter ásató régész. - Ezek persze nem csak halászfalvak voltak, hiszen megtermett a szőlő, élt a borászat, folytattak állattenyésztést is: erre utal a meglelt sok szarvasmarha csontja.

A halászat ősi módszerei a középkortól egészen a második világháború végéig lényegében változatlanok maradtak, azaz a nagyüzemi halászat bevezetéséig alig változtak az eszközök, a dobóhálók, varsák. Ezt bizonyítják a megtalált horgok, agyag hálónehezékek. Életképesek voltak a falvak akkor is, amikor elmocsarasodott, vagy kiszáradt a tó (mint az 1800-as évek második felében, amikor a mederben gyakorlatoztak a fehérvári huszárok), hiszen akkor a nádat vágták az itt élők.

- A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak - mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. - Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például - mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban - magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

- A vízszint változását követték a települések, ezért hol közelebb húzódtak a mai partvonalhoz, hol távolabbra vándoroltak. Érdekesség, hogy a késő bronzkori és a középkori falvak azonos helyen találhatóak, pedig a két időszak között 2500-3000 év telt el - mondta az egyik középkori falu helyszínén Prander Péter ásató régész. - Ezek persze nem csak halászfalvak voltak, hiszen megtermett a szőlő, élt a borászat, folytattak állattenyésztést is: erre utal a meglelt sok szarvasmarha csontja.

A halászat ősi módszerei a középkortól egészen a második világháború végéig lényegében változatlanok maradtak, azaz a nagyüzemi halászat bevezetéséig alig változtak az eszközök, a dobóhálók, varsák. Ezt bizonyítják a megtalált horgok, agyag hálónehezékek. Életképesek voltak a falvak akkor is, amikor elmocsarasodott, vagy kiszáradt a tó (mint az 1800-as évek második felében, amikor a mederben gyakorlatoztak a fehérvári huszárok), hiszen akkor a nádat vágták az itt élők.

- A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak - mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. - Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például - mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban - magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

A halászat ősi módszerei a középkortól egészen a második világháború végéig lényegében változatlanok maradtak, azaz a nagyüzemi halászat bevezetéséig alig változtak az eszközök, a dobóhálók, varsák. Ezt bizonyítják a megtalált horgok, agyag hálónehezékek. Életképesek voltak a falvak akkor is, amikor elmocsarasodott, vagy kiszáradt a tó (mint az 1800-as évek második felében, amikor a mederben gyakorlatoztak a fehérvári huszárok), hiszen akkor a nádat vágták az itt élők.

- A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak - mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. - Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például - mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban - magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

A halászat ősi módszerei a középkortól egészen a második világháború végéig lényegében változatlanok maradtak, azaz a nagyüzemi halászat bevezetéséig alig változtak az eszközök, a dobóhálók, varsák. Ezt bizonyítják a megtalált horgok, agyag hálónehezékek. Életképesek voltak a falvak akkor is, amikor elmocsarasodott, vagy kiszáradt a tó (mint az 1800-as évek második felében, amikor a mederben gyakorlatoztak a fehérvári huszárok), hiszen akkor a nádat vágták az itt élők.

- A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak - mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. - Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például - mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban - magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

- A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak - mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. - Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például - mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban - magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

- A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak - mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. - Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például - mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban - magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!