Tűz, hit és a szeretet

Bádnyák - ahogyan a székesfehérvári, rácalmási és a dunaújvárosi szerbek mondják. A kifejezés magyarul fiatal fácskát jelent, amely szimbóluma a szerb karácsonynak. A három királyok is magukkal vitték, hogy az ágaiból gyújtott tűz mellett melegedhessen meg születése után a kis Jézus. Ennek a bibliai történetnek a szellemében ünnepelik a karácsonyt a szerb nemzetiségűek minden évben. Ortodoxok lévén a Julianus naptárhoz igazodva január 6-án tartották a szentestét. E jeles ünnepen nem csaptak hatalmas lakomát amilyen a családok többségénél volt december 24-én este , hanem böjtöltek. Előtte misére gyűltek össze. Fejér megyei templomaikban Vecsernye volt hétfőn.

A Rácvárosnak alig maradt híre-hamva Székesfehérvárott, a szép barokk templom és néhány kis ház kivételével a toronyházak árnyékában. Valamikor a török megszállás után pedig számos szerb család érkezett ide, akik ortodoxokként gyakorolták hitüket. A hagyományt őrző leszármazottak tartják ma is a január 6-i ortodox karácsony estét, s a másnapi karácsonyt a rác templomban. De kik a rácok? Vagy szerbek? S miért eltérő a római és a bizánci katolikusok karácsonyi ideje?

A Julianus-naptár időszámítása a rómaiakhoz kötődik, ők már viszonylag pontosan ki tudták számítani a Nap éves járása alapján az évet, de nem eléggé.

A 16. századra ugyancsak elcsúsztak az ünnepek, ezért XIII. Gergely pápa 1582. október 4-én elrendelte a pontosított naptár használatát, amely azóta is a világ hivatalos dátumrendje. Csakhogy a keresztény egyház 1054-ben kettészakadt, s keleti ortodoxok továbbra is a régi időszámítás szerint, január 6-án ünneplik Jézus születését. Az ortodox görög szó jelentése: igaz hit, s ennek megfelelője a pravoszláv. A keleti keresztények állítása szerint ők hívebben megőrizték Jézus és a 12 apostol tanításait, s nekik nem egyházfőjük a római pápa.

Nem akarunk hitvitákba bonyolódni, hiszen sok keserűséget hozott az ezeréves egyházszakadás. A kölcsönös kiátkozás alól VI. Pál római pápa jelentette be a semmisséget, 1965-ben (!), azaz alig ötven éve. S sok ortodox keresztény megtartja a december 24-i szentestét, s a január 6-it is, a megbékélés, s a hagyomány nevében.

Magyarországra a török uralom elől menekültek ortodox keresztény vallású szerbek, s román, bolgár, orosz ortodoxok is letelepedtek hazánkban.

A rác karácsony szerb karácsony egyhónapos böjttel indul, s (a Gergely naptár szerint) január 6-án este érkeznek Jézus Krisztus születésnapjához. Este Hristos se rodio! felkiáltással köszöntik egymást, amelyre Va istina se rodio! válasszal szolgálnak. Krisztus megszületett! Igen, valóban megszületett!

A szenteste hagyományos étke a csípős bableves, a főtt gabona, a diós tészta, s a csurek, a tésztakereszttel díszes kelt kalács. Ők is fogyasztják a nyugati keresztények szakrális ételeit és azok alapanyagait: mákot, diót, almát, halat, mézet. Az ünnep előtti hétvégén tartják az anyák és apák napját. Székesfehérváron  január 6-án hívták a Rác templomba a híveket a vecsernyére, az esti misére, és tüzet raktak a templom udvarán, szintén a többszázéves szokást idézvén.

Az ortodox újévet január 13-án köszöntik, egészséget, szerencsét kérvén az égtől, mint azt december 31-én tették a többiek.