Tóásó Előd 2012-es meghurcolása

Egy jó  éve, 2011 decemberében az ENSZ önkényes fogvatartásokat vizsgáló munkacsoportja felszólította Bolívia kormányát, engedje szabadon a jogtalanul börtönbe zárt magyar Tóásó Elődöt, akit a dél-amerikai ország terrorizmussal vádol  - idézte a szári Tóásó Edit, a férfi nővére a jelentést.

2012 májusában magyar delegáció látogatta meg Elődöt. A  csoport célja az volt, hogy az ellene folyó eljárás ügyében illetékes politikusokkal, diplomatákkal és ügyvédekkel konzultáljon. A küldöttség meglátogatta Elődöt, tárgyalt ügyvédjével, szenátorok és parlamenti képviselők csoportjával, az unió bolíviai képviseletének vezetőjével, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának bolíviai képviselőjével. Részt vettek egy bírósági tárgyaláson is, amelynek témája az úgynevezett terrorizmus-ügy népi ülnökeinek kiválasztása volt.

Tóásó Elődnek ki kell tartania (Fotó: Lukács Csaba)

Június 14-én aláírásgyűjtés kezdődött, amit a magyar tanár támogatására alakult lobbicsoport indított.  Július végén döntöttek a július 23-ra kitűzött tárgyalás elhalasztásáról, miután a belügyi és igazságügyi tárca kifogást emelt a per két bírája ellen. Majd a Buenos Aires-i magyar nagykövetség első beosztottja Santa Cruzba érkezett, hogy elérje: az eljárást  garanciák mellett folytassák le. Ezután Lukács Csabának, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársának birtokába jutottak olyan dokumentumok, amelyeket a bolíviai ügyészség bizonyítékként tart számon. Ezek semmilyen terhelő bizonyítékot nem tartalmaztak, azokban az ügy szempontjából érdektelen információk szerepeltek a paprikáskrumpli receptjétől a baráti levelezésig.

Tóásó Edit bejelentette, hivatalos úton visszajuttatják a dokumentumokat. Novemberben Tóásó ügyvédje kérte, a bíróság  tegye lehetővé, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessen. Ezután letartóztatták azt a jogtanácsost, aki a belbiztonsági minisztériumot képviseli több perben, köztük  Elődében is. Emiatt ismét csúszott az eljárás, ami háromhetes szünet után folytatódott, de előrelépés nem történt.

Decemberben egy bolíviai ellenzéki tájékoztatta a magyar  Országgyűlést a jogsértésekről, ekkor már 41 hónapja tartották előzetesben a magyart.    A bíróság elnöke az ünnepekkel, illetve egy másik La Paz-i tárgyalással indokolta a további halasztást... A védőügyvédek tiltakoztak a 22 napos halasztás  ellen, ami a belügyminisztérium időhúzó taktikája,  ezzel is büntetik a vádlottakat. Törvényellenes a  10 napnál hosszabb pertárgyalási szünet, de a szóbeli ítélethozatali szakasz október 9-i nyitánya óta már ötször rendelt el a bíró hosszabb szünetet.