Testet, lelket melegítő holmik

Régóta csodálom azokat, akik időt és energiát szánnak a kézimunkázásra, s kezük alól nem csak hasznos, hanem szép holmik is kikerülnek. Csodálom e nőket és akár férfiakat, mert van türelmük ahhoz, amihez nekem - aki utoljára általános iskolai technika órán vett a kezébe horgolótűt -, egyelőre nincsen, és mert a "vegyük meg könnyen, gyorsan, olcsón" elve helyett hosszú órákat szánnak arra, hogy egy-egy ruhadarabot, ékszert, kiegészítőt megvarrjanak, horgoljanak, kössenek, hímezzenek,  maguknak, ajándékba vagy rendelésre. Nekik ugyan sokszor olcsóbb ez, és szórakoztatóbb, mint boltban megvásárolni a tucat terméket, vagy akár az egyedibb, de drágább, más által készített árut, mégis, a befektetett munka érték.

Nekem pedig marad az eredmény. Például táska, otthoni mamusz, medál vagy fülbevaló formájában. Mindez egy személytől való, különböző horgolási technikával készítve. Az illető munka után, hétvégén szívesen tölti idejét kézimunkázással, amelyre már a készülés is sokszor tetemes időt vesz igénybe. Láttam  régi divatlapokat hazahurcolni ugyanúgy, mint aktuális mintákat keresni az interneten. A fonalrendelés is innen történik többnyire, és már virtuális blog is létezik, bemutatva a szebbnél-szebb munkákat. Hogy csak a sajátjaimat említsem, öröm hordani a nekem készült válltáskát, a lábfejet hideg napokon  melengető mamuszt, a megfelelő pulóverhez jó fölvenni az érdekes formájú medált, és szeretem a fülbevalót, aminek sajnos már csak az egyik fele van meg...

Kovácsné Hamberger Brigitta munkái  azon túl, hogy praktikusak, szépek, személyesek, egyediek, eszembe juttatják őt magát is, s látványuk arra ösztökél: egyszer talán majd én is belevágok...