2011.02.01. 05:21
Születésnapi köszöntő Zichyújfalun
Fekete István, a legolvasottabb író 1900. január 25-én született. A kistelepülésen minden esztendőben megemlékeznek az iskola névadójának születésnapjáról.
- Ez a cinke oly picinyke...
Az ünneplőbe öltözött diákok közül néhányan fennhangon mondták a verset Gartainé Mérőfi Ilonával, a gárdonyi óvoda vezetőjével együtt, aki a Fekete István-nap ének- és szavalóversenyének egyik zsűritagja volt.
- Azért kértem szót az eredményhirdetés előtt, mert örömmel hallgattam Búza Balázs előadásában a cinegéről szóló verset - az óvodavezető elmesélte, hogy a Magyar Madártani Egyesület az idei évet a cinegének szenteli. Az üdítő közjáték után megkezdődött az eredményhirdetés. Az iskola nyolcvanhat diákja nyolc osztályban tanul, az alkalmat sokan kihasználták a szereplésre.
- Igaz, kis létszámúak az osztályaink, de büszkék vagyunk az ügyes gyerekeinkre - a polgármester asszony, Füzesiné Kolonics Ilona, aki maga is édesanya, örömmel sorolta, melyik alsós milyen eredményt ért el a verssel, az énekkel. A kisiskola - bár méreteire nézve már nem az, a bővítéssel megépült hozzá az új, rendezvények megtartására is alkalmas szárny - a település lelke. Elmesélték a helyiek: hogy ne kelljen befűteni a templomot, az aulában tartják a misét, de itt szoktak bálozni, ünnepeiket közösen megtartani. Ám térjünk vissza a születésnapi alkalomra! Az alsósok közül nagyon ügyesen, bátran mondott verset Németh Martin, Árvai Klaudia, Molnár Laura, övé lett az első helyezés a verselésben és az éneklésben is az alsó tagozatosok közül. Kitűnően szerepelt Húshegyi Nikoletta, Kolonics Gábor, Benkő Marcell, Árvai Alexandra, Horváth Zoltán, Horváth Martin, Hargittai Luca. A nagyok, a felsősök képviseletében a nyertesek közt köszöntötték Árvai Brigittát, Fekete Krisztiánt, Árvai Zsuzsannát, Hangyál Dávidot, Teker Illést, Pálinkás Cintiát, Hites Balázst, Józsa Anasztáziát, Füri Patríciát, Fartel Rebekát, Oláh Adriennet, Tieger Fruzsinát. Minden szereplő kapott ajándékot, tapsot, elismerést.
A közösségi lét fontos az iskolában, de a faluban is. A családok évente egyszer-kétszer összeszerveződnek, és elindulnak az ország vagy a világ valamely tájára néhány napra. A falukirándulások célja mindig valamely nevezetes esemény, rendezvény, de megjárták már együtt Horvátországot is. Minden nyáron szerveznek olyan kirándulást, amely kifejezetten víz, netán gyógyvíz mellé kalauzolja a Zichyben élőket. A buszos együttlétek célja évi két alkalommal egy színházi előadás is. A családok saját pénzből finanszírozzák a kiruccanásokat, így nagyon sokan - még azok is, akiknek nincs személyautójuk - eljutnak a programokra. Az első közös kirándulásuk dátuma 2002. volt, a debreceni virágkarnevállal kezdték, a józsai iskola tornatermében aludt kilencven zichyújfalui gyerek, felnőtt, nyugdíjas, óvodás. Közösségépítők az együttlétek, hiszen sokan eljárnak dolgozni, csak esténként érnek haza.
Zichyújfalu komfortos, bár a csatornahálózatot kénytelenek nélkülözni. A Velencei-tó környékihez messze vannak - a seregélyesi, készülőfélben lévőhöz szintén -, csak önállóan tudnának - ha lenne hozzá képességük - csatornát fektetni, tisztítót építeni. A kábeltévé- hálózat sem épült ki, viszont van fiókgyógyszertáruk. Három éve, 2008-ban megvalósult az álmuk, szép, korszerű orvosi rendelőt építettek. Örömmel vették, hogy korszerűsítették a vasútvonalat, és nem szüntették meg. Fontos ez a diákoknak, a munkába járóknak egyaránt, még akkor is, ha busz is megy Fehérvárra, Gárdonyba, a két bázishelyre, ahol sok mindent el tudnak intézni.
Nem zsákfalu, csendjét nem zavarja országos főút. A községben élők maguk építik a közösséget, kirándulnak, kistérségi eseményeken vesznek részt. Közel vannak városhoz,
de inkább a természethez.
OLDALTÖRÉS: Hagyományt is teremtettek
Hagyományt is teremtettek
Füzesiné Kolonics Ilona az első munkahelyéről, a település óvodájából került a polgármesteri székbe, ahol egy másik világba csöppent. A harmadik ciklusát tölti.
- Tíz év óvónőként, és utána a váltás, egy egész település gondja, nem lehetett egyszerű akkoriban az élete.
- Az óvoda egy viszonylag zártabb közeg, kevesebb gonddal, problémával találkozik az ember, mint egy polgármesteri hivatalban - mondta Füzesiné Kolonics Ilona. - Amikor polgármester lettem, a falu nemrég kapta meg önállóságát. Ami akkoriban a legtöbb gondot okozta, hogy nem épült ki a településen a kötelező infrastruktúra. Legelőször az iskola-beruházásnak fogtunk neki, hiszen csak egy négy tantermes iskolánk volt. A terveink kissé meghaladták az anyagi képességeinket, így kénytelenek voltunk hitelt felvenni. Ez pontosan a választások évében történt, a hitelt 2003-tól kezdtük el törleszteni.
- A kastély, ahol az önkormányzat működik, akkoriban még a mezőgazdasági kombinát tulajdona volt.
- Rendezetlen volt az épület tulajdonviszonya, akkoriban csak jogcím nélküli használói voltunk. Az én ciklusom alatt sikerült elérni, hogy ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülhetett az épület, a 28 hektárral együtt.
- Az első időkben tanulni kellett a polgármesterséget, a nehézségek mellett volt valamilyen könnyebbség is?
- Az óvodából, a gyerekeken keresztül ismertem a családokat. Az intézményben töltött idő alatt több generáció megfordult a falak közt, nem hiszem, hogy volt olyan a faluban, akit ne ismertem volna a gyereke, az unokája után. A legtöbb családról tudtam, milyen nehézségekkel küzdenek, azt gondolom, hogy a kommunikáció nem okozott gondot. Ami még könnyebbséget jelentett, az a rendezvények szervezése, megtartása volt. A közösségi életben volt már gyakorlatom, óvónőként elég sok mindent magamra vállaltam, így ez nem okozott gondot.
- Melyik volt az első, a legfontosabb rendezvény?
- A falunap megszervezése. Fontos volt, hogy legyen egy hagyományos falunapunk, amit megünneplünk. Ez általában az augusztus 20. környéki napok egyike volt. A szüreti bálokat is óvónőként kezdtem szervezni, később csak besegítettem mint polgármester, valamint vannak jótékonysági báljaink is.
OLDALTÖRÉS: Nevében is őrzi a helyet
Nevében is őrzi a helyet
Az 1997-ben kiadott Fejér megye kézikönyvében még Gárdonnyal együtt jelenik meg a település, a kastély neve is.
A faluról Újfalu néven 1239-ben is szól a leírás, olvashatjuk a kézikönyvben. A település a Csák-család vértesi uradalmának egyik részbirtoka volt, a Zichy-család 1650-ben kapta meg. Ők építették fel a kastélyt az Újfaluban, amelyet Zichy Kázmér tartott meg, valószínűleg falai közt írta a könyvét, amely a Magyar Vadászok Afrikában egyik kötete, és 1910-ben adta ki a Pallas Kiadó. A kastély napjainkban helyet ad az önkormányzatnak, ott találkoznak a civil szervezetek tagjai, a közösségi élet egyik színtere, a másik a falu iskolája. A képviselők már szót váltottak róla, hogy a kastély körüli 28 hektáros park egy részét értékesítik, annak a bevételéből talán sikerülne valamilyen nagyobb felújítást, állagmegóvást elvégeztetniük, hogy ne károsodjon tovább az épület. Építési telkeket szeretnének kialakítani a park egy részén. A faluban nemrégiben is épült új ház, remélik, hogy még a közejövőben is akad, aki ideköltözik, építkezik, gyarapítja a falu létszámát. Zichy nem öregedő község, nyugodt, jól megközelíthető.
OLDALTÖRÉS: Büszkesége az iskola
Büszkesége az iskola
Büszkesége az iskola
Büszkesége az iskola
- A Nemzeti Múzeumban 1995-ben továbbképzésen jártam, az alapokat ott sajátítottam el, majd hozzátettem a saját ötleteimet és a megjelenítés során mindig arra a településre szabtuk a történetet, ahol éppen a foglalkozást tartottuk - Lábadi Zoltán bár lepsényi születésű, de jó ideje él a faluban, a tagiskola igazgatója és történelmi hagyományőrző. - Pákozdon a szabadságharc a téma - huszárcsákót készítünk, kardot, pártát -, Pusztaszabolcson pedig Szabolcs vezérre emlékezünk a játszóházban, Bicskén Botond vitéz az apropó. Bejártuk a megye legtöbb falvát a játszóházzal.
Az igazgató a településen él, otthonának érzi, büszkesége az iskola, amelynek voltak ugyan rossz évei, de talpon maradt. Befogadják a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket, és nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra. Gyermekeik szép eredményeket érnek el versenyeken, sok köztük a jó tanuló. Az igazgató és tizenegy pedagógus gondoskodik a faluban élő iskolások neveléséről, oktatásáról.
OLDALTÖRÉS: Leltárban
Leltárban
- A faluban 969 ember él.
- A település területe 10,82 négyzetkilométer.
- A polgármester Füzesiné Kolonics Ilona. A testület tagjai Balogh Anikó, Zámbó Jánosné, Szegi István, Lábadi Zoltán. Aljegyző Debreczeni József.
- A településen a legjelentősebb foglalkoztató a Provimi, az iskola, az óvoda, az önkormányzat.
- Az óvoda vezetője Horváth Rezsőné.
- Civilek: a sportegyesületet Füzesi Sándor vezeti, a polgárőrséget Németh József, a nyugdíjasklubot Vilityer Istvánné, az asszonytánc-csoportot Markó Károlyné, a mazsorettcsoportot a polgármester asszony, a kondiklubot Móricz Attila vezeti.
- A '80-as években, amikor közigazgatásilag közös voltak Gárdonnyal, Gruiz Károly iskolaigazgató kapott díszpogári címet.
Helyi értéktár
- A kastély, amely egykor az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát helyi irodaépülete
- A falu értéke az iskola, amely kisiskolaként is meg tudott maradni.
- A '48-as emlékkő.
- A Rujsz Ferenc faragta Lenkey-kopjafa.
- A kastély parkjában a védett tölgyfák.
- A templom, amelyet a '70-es években emeltek.
- Gróf Zichy Kázmér könyve, címe A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig.
- A kelta leletek (megyei múzeum)