Szoborral tisztelegnek az alapító herceg előtt Lajoskomáromban

Az alkotó Meixner Etelka és Pirtyák Zsolt polgármester leplezte le herceg Batthyány Lajos mellszobrát

A kétszáz évnél alig idősebb település augusztus 20-án régi adósságot pótolt azzal, hogy felavatták az alapító első köztéri szobrát, a településhez kötődő Meixner Etelka porcelán tervező művész alkotását.

Szokatlanul fiatal arc néz vissza az emberre, aki mostanság megáll a Lajoskomáromon átvezető úton, hogy megnézze az új köztéri szobrot. Nem véletlen ez a fiatalság, ugyanis, mint Etelka - aki egyébként a Herendi Porcelánmanufaktúra tervezőművésze is - elárulta, a hercegről egyetlen hiteles kép maradt fenn, amit a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokában őriznek, ő erről a fiatalkori képről mintázta a szobrot, amelynek fekete andezit talapzata is lényeges része a műnek: a jóféle, fekete, zsíros lajosi földhöz ezer szállal kötődő herceg Batthyány Lajost jelképezi: a császári és királyi tábornok és kamarás a mezőgazdaság iránt lelkesen érdeklődő ember volt. A mai Lajoskomárom területe egykor a Batthyány család mezőkomáromi uradalmához tartozott, s alig több mint 200 éve még lakatlan, erdővel sűrűn benőtt terület volt. A napóleoni háborúk után igencsak jó ára volt a gabonának, nem véletlen, hogy az uradalom vezetésének szüksége volt a földhöz értő dolgos kezekre. A felhívásra 1802-1803 táján jelentek meg az első betelepülők, többségük német, illetve szlovák nemzetiségű, nagyrészt evangélikus vallású volt. Amiként Vas Gereben írta: "Lajos-Komárom telepítvény és minden kétség nélkül mintapéldánya a falúknak, egyenes és tágas, szabályosan fölosztott utczákkal és minden keresztülutazónak feltűnő, hogy ilyent Magyarországon is láthat. "