Népes kultúrpiknik a Magtárnál

Benépesült szombaton a Magtár környéke a szezonnyitó kultúrpiknikre. A hosszú tél után végre hamisítatlan tavaszi idő várta azokat, akik a játékos foglalkozások mellett kulturális élményt is magukba akartak szívni.

Ez a nap nagyjából előre vetítette, mi várható egész évben a galériában és az emlékházban. Utóbbi helyszínen 11 órától múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozás kezdődött gyerekeknek. A Gárdonyi Géza Általános Iskola három tanítónője, Majszinné Bakos Magdolna, Oláh-Nagy Éva és Varga-Molnár Andrea sokféle játékkal készült. Kezdésként meseszövésbe lehetett bekapcsolódni: Gárdonyi Géza egykori szülőházában természetesen az író meséivel kapcsolatos feladatokat kaptak a gyerekek. Akik később játékosan ismerkedhettek a velencei-tavi állatokkal, és zenés, bábos foglalkozásba is bekapcsolódhattak.

Eközben kint a rönkvárat is birtokba lehetett venni, mellette pedig, az emlékházig tartó téren népi játszóházban tölthették az időt kicsik és nagyok. Ügyességi játékból nem volt hiány: ki a gólyalábazással próbálkozott, ki hordón lovagolt, a kisgyerekek egyik kedvence pedig a konzerves dobozok labdával való eltalálása és a kosaras körhinta volt.

A népi játszóház iránt érdeklődők a hordólovaglást is kipróbálhatták sok egyéb más mellett
Fotó: a szerző

A Fejér Megyei Irodalmi Emlékfalnál – amelyen Csoóri Sándor domborművét avatták utoljára, így összesen 23 író, költő portréja látható – többször tartottak rendhagyó tárlatvezetést. Balcsik-Tamás Kinga irodalmár a szerzők kortárs irodalomra tett hatásáról beszélt, Bakonyi István irodalomtörténész pedig egy-egy életpályára tért ki bővebben, főleg a 20. századból.

A harmadik helyszínen, a Velencei-tavi Galériában Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő művész munkáiból nyílt kiállítás délután. A földszinten és a galérián történelmi és családi címerek kaptak helyet, láthatóan gondos kezek munkájának gyümölcseként. Ez a gondosság megnyilvánul abban is, hogy az alkotó egy-egy címer elkészítése előtt kutatással kezdte a munkát, tehát alaposan utána nézett adott címer történetének, jelentésének.

Az 1925-ben született és nemrég elhunyt Szabadiné Sinkó Ilona életében közel 2000 címert festett, hímzett. Ezek ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, a történelmi Magyarország vármegyéinek címerei. Az alkotónak életében számos kiállítása volt országszerte és külföldön egyaránt.

A gárdonyi galériában bemutatnak országcímert Zsigmond korából, van háromszéki és Békés vármegyei címer, ahogyan sok egyéb más. A magyar történelem köszön vissza e kiállításról, amely a most már keddtől nyitva tartó galériában tekinthető meg.