Jelentkező hiányában állattartó szakmunkást nem is képeznek Fehérváron

Székesfehérváron a Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában tartották a Földművelésügy Minisztérium fenntartásában működő dunántúli iskolák igazgatóinak év végi értekezletét. Az értekezleten jelen volt Román István, a tárca agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára is, aki interjút adott lapunknak.

– A magyar gazdaság egyik legfőbb gondja a szakemberhiány. Menyire mondható jellemzőnek ez az agráriumra?

– Az agrárágazatban is megjelenik a szakemberhiány. 2010-től 2017-re több mint 20 százalékkal bővült a foglalkoztatottság az ágazatban, amely nagyon komoly fejlődésen ment keresztül. 2010-hez képest 53 százalékkal nőtt a mezőgazdaság által megtermelve javak mértéke. Komoly sikerágazattá vált, ahhoz azonban hogy tovább tudjon fejlődni, valóban szükség van arra, hogy jól képzett, dolgozni tudó és szerető fiatalok mind nagyobb számban kerüljenek ki az intézményrendszerünkből.

A felvétel az értekezleten készült. Középen Román István helyettes államtitkár Fotó: Molnár Artúr

– Milyen területen a legégetőbb az utánpótlás gondja?

– Több területen is. Ami sok szakembert lenne képes felszívni, az a mezőgazdasági gépészet. De ilyen terület a pékeké, s ilyen a tejipar is, ahol jóval több szakemberre lenne szükség, mint ahányan jelen pillanatban jelentkeznek. Azért, hogy a szakember utánpótlást erősítsük – egy kormányzati döntés értelmében – a hiányszakképesítések száma a duplájára emelkedett. Ezek azok a szakképesítések, amelyekre ha egy fiatal jelentkezik, akkor ösztöndíjat kap a képzés ideje alatt a tanulmányi eredményétől függően. Ez a lépés segített valamelyest ezen probléma megoldásában, de mi azt látjuk, hogy ennél még mindig jóval többre lenne szükség. Éppen ezért szeretnénk szorosabbra vonni az együttműködést a szakmai szervezetekkel, kamarával, a gazdálkodókkal annak érdekében, hogy a közös fellépés révén a fiatalokat ezekre a pályákra tudjuk irányítani. Ezek egyébként olyan pályák, melyek képesek megélhetést nyújtani.

–Sok bírálat éri úgy általában a szakképzést, azért, hogy nem igazán gyakorlat -orientált. Ez mennyire jellemző az agrárszakképzésre?

– Több komoly változás ment végbe a szakképzésben az elmúlt években, és ennek eredményeként a tavalyi év közepén került ki az az első évfolyam, akik már az új szakképzési rendszerben, tehát a 3 éves képzési rendszerben végeztek. Ők már olyan rendszerben tanultak, ami a korábbihoz képest jóval több gyakorlati, illetve szakmai órát tartalmazott. A gazdasági élet szereplői részéről azt a visszajelzést kaptuk, hogy az átalakítás előnyére vált a képzési rendszernek, mert hogy ennek köszönhetően a fiatalok gyakorlati tudása megerősödött, és így könnyebb őket integrálni a munka világába. Vannak olyan jelzések is, amelyek azt mondják, hogy ezt a vonalat célszerű lenne még tovább erősíteni. De én azt gondolom, hogy a szakmai tárgyak óraszámainak emelésével, a duális képzésnek a bevezetésével elmozdultunk egy olyan irányba, ami jobban konvertálható tudást ad a fiataloknak. Másrészről pedig sokkal hamarabb képesek felvenni azt a ritmust, amely a munkahelyeken várja őket.

– Az ipari szakképzésben sokat várnak a  duális képzéstől. Milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztalatok az agrásszakképzésben?

– A duális képzést a szakképzés teljes rendszerében bevezették. A mi esetünkben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az, aki kezeli ennek a rendszerét. Ők kutatják föl a képzőhelyeket, ők regisztrálják, minősítik, ellenőrzik azokat. Tehát ők menedzselik ezeket a folyamatokat. Az látszik egyébként, hogy vannak olyan területek, ahol nagyobb a fogadókészség a fiatalok irányába, és vannak olyan területek, ahol kisebb. Mi a duális szakképzést jó iránynak tartjuk, de az is látszik: ahhoz, hogy ez olyan mértékben kiteljesedjen, mint például Németországban, ahonnan átvettük, még időre van szükség. Miként időbe került Németországban is a duális képzés rendszerének kialakítása – nyilatkozta lapunknak Román István.

Barna József, az értekezletnek helyet adó intézmény igazgatóját is kifaggattuk a témával kapcsolatban. Tőle tudtuk meg, hogy pillanatnyilag a húsipari termékgyártó szakmai képzés iránt mutatkozik a legcsekélyebb érdeklődés, pedig az ezt választók jelentős összegű ösztöndíjban részesülnek. Az állattartó szakmunkás képzést pedig jelentkezők hiányában el sem tudta indítani a Szent István iskola. Ugyancsak a kelleténél kevesebb a diák az intézmény mezőgazdasági és élelmiszeripari szakgimnáziumi képzésein, így azokat kénytelenek voltak összevonni. A Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában egyébként az iskola által működtetett tanüzemekben, illetve tangazdaságban zajlik a gyakorlati képzés. A tanulók által a saját pékségben, cukrászatban, illetve a húsipari termékgyártó részlegen előállított élelmiszereket az iskola két tanboltjában árusítják is.