Hírek

2014.03.18. 16:45

100 ezer éves a barátság ember és kutya között

Százezer éves múltra tekinthet vissza az ember és a kutya közös története. A két faj számos hasonló tulajdonsága miatt lehetett ez a barátság olyan sikeres.

S. Töttő Rita

Az egyik legősibb kutyafajták az agarak közül kerültek ki, ilyet vizsgál Lorászkó Gábor  is

Hamar kiderült, hogy a farkas alkalmas arra, hogy segítsen az embernek: védte a területet, jelezte, ha betolakodók érkeztek s a vadászatok alkalmával közös erővel terítették le a vadakat. Az ember és a kutya falkája igen hasonlatos volt s ma is az: a tisztán és egyértelműen meghatározott hierarchia és szerepek mindkét faj esetében világossá tették, kinek hol a helye a csapatban. Mindemellett mindkét fél számára fontos volt, hogy az adott helyzetből és együttműködésből milyen előnyök származhatnak számára. Ez a haszon, illetve a mindkét fajban meglévő szociális készségek tették olyan sikeressé és hosszúvá a barátságot.

Az ember persze hamar rájött, hogy a kutya ősét bizonyos tulajdonságok alapján szelektálni is lehet és érdemes, ezzel is jobban segítve például a vadászatokat. A kutatások szerint az első fajták az agarak voltak, ezen belül is a Mezopotámiából származó perzsa agár avagy saluki. De az egyiptomi fáraókutya, amely szintén az agarak táborát erősíti, illetve az oroszok agara, a barzoj is a legősibb kutyafajták egyike. Azóta számos fajtát kikísérletezett az ember, az persze kérdéses, mindegyik életrevaló-e, de ez majd hosszútávon derülhet ki. Erről Lorászkó Gábornak, a Fejér Megyei Állatorvosi Kamara elnökének is megvan a véleménye: - Az ember az utóbbi évszázadokban a kutya és a macska esetében is számos esetben csak rontotta a szelekcióval a faj életrevalóságát. Több olyan fajta is él manapság, amelyek, ha nem lenne az ember és az állatorvos tudomány, egy generáció alatt kipusztulna. A hosszú szőr kiiktatása, a teljes szőrhiány, a faroknélküliség, a rossz harapásnyom mind olyan jellegzetességek, amelyek inkább a trendeknek kedveznek, mint az evolúciónak mondja az állatorvos, aki szerint a kutyák és a macskák között, a háziasítást tekintve van egy óriási különbség: ez pedig az önállóság kérdése. De előtte nézzük meg, a macska hogyan vált az ember társává.

A macska sem sokkal később került egyébként az ember közelébe, mint a kutya: időszámításunk előtti 9 ezerből származó sírok mutatják, hogy a kedvenc cicákat szintén az ember mellé temették, s az is bizonyított, hogy 100-130 ezer éve kezdett különválni ősétől. Persze a macska tekintetében is a haszon volt az elsődleges ok, amiért bekerülhetett az emberi közösségekbe: s ez nem más, mint az értékek kártevőktől való megóvása volt. Azóta státuszszimbólumként és társként is használják már őket. A macska a háziasítás után mégis megőrizte önállóságát, ami azt jelenti, hogy a természetbe kitéve képes volna az életben maradásra. A kutya esetében ez erősen kétséges - vallja Lorászkó Gábor. Az ember felelőssége pedig ezen a szinten már túlmutat a gazda-kedvenc viszonyon, amely csupán egyedek jólétét jelenti. Itt már inkább az emberiség és a tudomány józansága jelenti a felelősséget - véli az állatorvos: hogy ne hozzunk létre olyan állatokat, amelyeknek a puszta létezés is kínlódás és ezért létük evolúciós zsákutca.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!