Hírek

2011.01.22. 05:50

Szabadegyháza - Megújul a község

Kis, alig pár utcás falucska, beszédes néppel. Az egykori Szolgaegyházának nevezett, főleg zsellérek lakta település mára mások által irigyelhető mintaközösség lett.

Klecska Ernő

Szabadegyházáról elsőre a szeszgyár és az első Magyarországon gyártott Coca Cola jut az ember eszébe. Kevesen térnek be a faluba, s ez rögtön látszik is, ha az ember végiggurul a kocsival az utcákon. Mindenki benéz az ablakon, kémlelik, ki lehet az, s mindenki köszön. Az, hogy mennyire családias  kis település ez, akkor válik teljesen világossá, amikor  a központban lévő üzletházban kiderül, negyvenöt forinttal kevesebb lapul a zsebben, mint amennyi  kellene.  Majd legközelebb behozza - mondja az eladó hölgy, mintha ezer éve ismerne. Ettől az érzéstől, hogy itt szeretettel fogadnak,  s otthon vagyunk, képtelenség szabadulni.
A falunak már  a neve, illetve annak története is igazán bájos. A Szolgaegyháza községnév írásban először egy 1659. november 20-án kelt adománylevélben fordult elő. E szerint I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bonczabelke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábornak, Eölbey Mártonnak és Szeghy Mihálynak adományozta. A község többször is gazdát cserélt, utolsó birtokosa a Nedeczky-Griebsch család volt.
A lakosság száma az 1800-as években kezdett növekedni; 1830-ban 491, 1857-ben 689 lelket számláltak. A többség zsellér volt, nehéz körülmények között tengette életét. 1910-ben a lakosok száma már 1111 főre rúgott. Közigazgatásilag Sárosdhoz tartozott, önálló községgé 1926-ban alakult, mai közigazgatási területét 1929-ben nyerte el. A falu 1948-ban új nevet kapott. A Belügyminisztérium 181.3211948 sz. rendeletével 1948. június 1-jétől Szabadegyháza lett.
Az itt lakóknak akkoriban nem volt könnyű dolguk, hiszen a második világháború idején szinte minden családból harcolt a fronton fiatal, a szeszgyárat pedig, amit hadiüzemnek tekintettek, a németek 1945. február 2-án felrobbantották.
Itt évtizedekig szinte minden a szeszgyárról szólt. A falucska mellett elhaladó vasútvonal túloldalán megépült egy kisebb lakótelep is, az így kibővült települést lényegében kettéválasztja a sínpár. A rendszerváltás után átalakultak a viszonyok, de  a dolgos helyiek - címerében a növényi ornamensekre emlékeztető, dúsan burjánzó foszlányok a szorgalmasan megművelt terület gazdagságát hivatottak jelképezni - megtalálták számításukat. Ma  a csendes kis falucska a szolid, tisztes jólét képét mutatja.
Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az itt élő, Erdélyből áttelepült kis közösség is - vélik sokan.
Szabadegyházán ma talán a fiatalok megmozgatása  a legfontosabb feladat - véli Nagy László,  a helyi művelődési ház és könyvtár vezetője. Ebben különösen nagy segítségükre van az Aba Sárvíz Művészeti Alapítvánnyal kialakított jó kapcsolat,  amelynek keretében népitánc-, kerámia-, citeraképzés is folyik. Több éve működik az intézményben a szórakoztató zenét játszó Match Boys és a főleg gyermekműsorokat adó Capo együttes, de itt tartja foglalkozásait a nyugdíjasklub és a kulturális egyesület is.
-  A korábbi sikeres kezdeményezések mellett  a közösség új elképzelései között  tűzzománcozás és íjászat is szerepel, s szeretnék a néptáncot is felhozni, és a fiatalok mellett a nyugdíjasokat is mozgósítani - fogalmaz  a fafaragóként is széles körben ismert népművelő. Nagy László szerint  a siker receptje a közművelődés területén  roppant egyszerű: mindössze támogatást és lehetőséget kell biztosítani az öntevékeny csoportoknak  és akkor minden megy a maga útján.

Szabadegyháza a nyugalom szigete. A nyolcvanas évek óta robbanásszerűen fejlődő kis települést sokan irigyelhetik. Van is miért, az új faluközpont, az alkotó közösségek és a művészeti élet máshol is példa lehet.

 

OLDALTÖRÉS: Egyre nagyobb az érdeklődés

 

 

 

Egyre nagyobb az érdeklődés

Csendes, rendezett kis falu Dunaújváros és Székeshérvár közt félúton. Sokan egyszerűen elszáguldanak mellette a 62-esen  pedig igazán érdemes betérni!

Schmitsek József   a megye legrégebb ideje hivatalban lévő településvezetője. 1980-óta vezeti a falut, előbb tanácselnökként, majd polgármesterként. Legutóbb független jelöltként sikerült győznie. Ahogy mondja: az elsők egyike volt, aki már nem Szolgaegyházán, hanem Szabadegyházán született. Korábban ő is, úgy, mint akkoriban az itt élők zöme,  a helyi szeszgyárban,  a mai Hungrana elődjénél dolgozott.
- A lélekszám stabil,  a település azonban szép lassan öregszik el - panaszolja fel. Az utóbbi időben sok a betelepülő,  a volt szeszgyári lakótelepen, amely a síneken túl, a gyárral szemben van,  sok az új arc. A korábbiakhoz képest ma sokkal kevesebben dolgoznak  a Hungranánál, igaz, ma is ez a cég a település legnagyobb adófizetője, viszonylagos jólétének is a bázisa. A másik nagy helyi foglalkoztató a volt Vörös Csillag termelőszövetkezet utódjaként működő agrár részvénytársaság, bár ott  a nagyfokú gépesítés miatt  a korábbinál jóval kevesebben dolgoznak.
- A szabadegyházi emberek főleg Székesfehérvárra járnak munkába és iskolába - hangsúlyozta Schmitsek József. Az elővárosi közlekedés is oda köti  a falut, fél-háromnegyed óra alatt oda lehet érni  a megyeszékhelyre. Szabadegyházán, amit sokan talán irigyelnek, a megyei átlagot közelítő  a munkanélküliség.
 Az 1980-as évek közepéig a község átlagos fejlődésen ment keresztül. Az utóbbi két évtizedben viszont dinamikus fejlődés kezdődött. Kialakult egy modern intézményhálózat, vezetékes ivóvíz, gáz, telefonhálózat, szennyvízcsatorna-rendszer. Korszerű világítás, szilárd útburkolat, parkosított közterületek, rendezett utcák jellemzik a falut. (Valóban: csak az állami utak rosszak, amelyeken Sárosd és  a 62-es út felől két irányból is be lehet jönni a faluba.)  Egyre több vállalkozás telepszik meg, ennek elősegítésére alakította ki az önkormányzat az ipari zónát   -összegzi a  kistelepülés legújabb kori történetét Schmitsek József. Az önkormányzat tervei között elsőként egy új, az egykori tűzoltó szertár helyére tervezett piac kialakítását és egy új központ kialakítását említi, ahol egy uniós pályázat keretében integrált közösségi szolgáltató tér jön létre.

 

OLDALTÖRÉS: Hírét viszik a településnek

 

 

 

Hírét viszik  a településnek

A községben élénk kulturális és közösségi élet zajlik. Legnagyobb sikerei a művészet terén alkotóknak vannak.

A Petrence Citerazenekar 15 éve működik. Kétszer kaptak Vass Lajos Nagydíjat, kétszer Aranypáva Díjat. Az évek során több alkalommal kaptak arany minősítést, nívódíjat, egyéb elismerést. Helyi és országos rendezvények rendszeres résztvevői. A Gerlice Együttes két éve vesz részt versenyeken. Országos ezüst minősítésük van. A Zeneiskolások Országos Versenyén 2005-ben, Gödöllőn nívódíjat kaptak. A Ködmön Együttes a legfiatalabbakat tömöríti. Megyei arany fokozatot értek el. Az országos minősítőn a területi döntőben kiváló fokozattal jutottak tovább. A Boglya Együttes több arany minősítéssel és két Aranypáva Díjjal büszkélkedhet.

Felnőttek részére szerveződött a szövőkör, melynek tagjai kiállításra is alkalmas remekeket állítanak elő, csakúgy, mint a felnőtt kerámia szakkör tagjai. A falu közepén lévő művelődési házban működik az a stúdió is, ahonnan a Szabad1 nevű, az interneten és a kábeltelevíziós hálózaton is nézhető falutévé adásait sugározzák.

 

OLDALTÖRÉS: Aki a fákat szereti...

 

 

 

Aki a fákat szereti...

Möszmer Antal, a Kossuth Lajos Általános Iskola tanára 1992 őszén mert nagyot álmodni. A természetkedvelő pedagógus akkor ültette el az iskola udvarán az első fáit, s a két hektáros arborétumnak a szakemberek ma már csodájára járnak. Az iskola és a fenntartó közalapítvány az arborétum kialakításáért és fejlesztéséért legutóbb az EU-Pannon Fejlesztési Társaság pályázatának első díját is elnyerte vidéki örökség kategóriájában.

 

Helyi értéktár

- Az 1938-46 között épült katolikus és a református templom.

- Az általános iskola kertjében, a szomszédos templomkertben és a játszótéren található Arborétum.

- Az 1912-ben Kufler Benő által épített Szeszgyár. Az új gyárépületek után, Dunaújváros felé menet látszik.

- A Nedeczky-Griebsch-kastély és kertje. A kastély mai formáját egy XIX. század végi épület 1910 körüli, neobarokk stílusú átalakításával nyerte el.

- Az 1900-as évek elején épült Kossuth Lajos Általános Iskola.

Leltárban

- Az arborétum, amelynek az iskola mellett a templomkertben, a játszótéren és az óvodánál is vannak fái, öt fő részből áll. A hazánkban előforduló összes gyümölcsfafaj megtalálható, de van itt egy cserjegyűjtemény, egy reprezentatív összeállítás hazánk őshonos lombosfáiból és egy egzotikus lombosfa-gyűjtemény. Az arborétum legértékesebb része a nyitvatermő fenyő gyűjtemény, amely a botanikai és ritkaságértékével bármelyik hazai arborétummal felveszi a versenyt  büszkélkedik Möszmer Antal, aki  mondani se kell  minden növényt névről ismer.

- A település állandó lakosainak száma 2290. Az iskolásoké 193, az óvodásoké 77. Szabadegyháza területe 41,64 négyzetkilométer.

- Az önkormányzat tagjai: Schmitsek József polgármester, Csanádi Zoltán polgármester, Czigány Lázár Zoltán, Csanádi Zoltán, Rábai Erika, Szegi Ferenc, Szeipné Dérfi Márta, Tóth György Mihály.

- Testvértelepülések: a franciaországi Thiverny Ville d'Oise, a  románia, Hargita megyei Korond.

- Szabadegyháza címere beszélő címer, két legjelentősebb birtokos családjának állít elsősorban emléket. Az 1. és 4. mezőben lévő, tollat tartó gázlómadár a Marich-címerből került át. A kardot markoló kétfarkú oroszlán a Szőgyény család címeréből. A pajzs fölé helyezett sisak jelzi a település lakosainak áldozatkészségét, emlékeztet a nagy világégések helyi hősi halottaira.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!