A hely, ahonnan a Seuso-leletek előkerülhettek

Szabadbattyán mellett az ország egyik legfontosabb ásatása maradt abba 2006-ban. Nádorfi Gabriella régésszel az egykori hatalmas római palota helyén állunk, a zöldbe borulva hullámzó táj alatti világ láthatatlan, de a szemünk előtt ismét ott áll a hatalmas épület és szinte már halljuk, ahogy lovaikon közelednek a barbárok .

- Minden évben visszatakartuk az ásatást és mindig csak annyit nyitottunk ki a területen, amennyire szükség volt - mondta a régész. A visszatakarás azért volt fontos, hogy megvédjük az ép padlókat, a hűtőcsatornákat és a falakat, hogy a fagy ne okozzon bennük kárt.

- Ez a palota nem csak pannóniai, hanem birodalmi szinten is rendkívüli nagyságú volt. Mennyire?

Nádorfi Gabriella régész a helyszínen, mögötte az egykori római palota feltételezett számítógépes rajza. Ilyen lehetett az épület

– Több, mint 14 ezer négyzetméter az alapterület. A császári és helytartói paloták méretének volt ez megfelelő, sőt, ennél kisebbek is akadtak. Kirívó méretű Diocletianus spliti palotája, amely 30 ezer négyzetméteres. Az itteni épülethez foghatót akárki nem tudott magának építeni, legkevesebb szenátornak kellett lennie annak, aki ezt ide emeltette, aki feltételezhetően valamilyen szerepet betölthetett Pannóniában és Valeria-tartományban. Ezt bizonyítja, hogy a palotában nagy méretű, például 330 és 140 négyzetméteres termek voltak, és a rómaiak ilyeneket csak oda építettek, ahol ennek szükségét látták.

– Kié volt ez a palota?

– Feltételezéseink vannak, de ezeket még igazolni kell. Erre vonatkozó feliratot eddig még nem találtunk.

– Mi történt itt egykor?

– Az épület biztosan támadás során pusztult el a 4. század utolsó negyedében, amikor felgyújtották. Tudjuk egy ókori szerzőtől, hogy 375-ben érte Pannóniát egy nagy támadás, amelynek oka az volt, hogy Valeria-tartomány helytartója római helyőrséget kezdett építeni, és ez ellen a kvádok tiltakoztak. Királyuk elment a tartomány helytartójához, de kíséretével együtt legyilkolták. Ezért támadtak a területre és végigdúlták egész Pannóniát. A barbárok úgy pusztítottak, hogy gyújtogattak. A hatalmas épületeknek rendkívüli tetőszerkezete lehetett, nem beszélve arról, hogy a római cserép hat-nyolc kilós. Meglehetősen vastag gerendák kellettek, ezek leszakadtak és ezt rögzíteni tudtuk. A támadás a gabona-betakarítások után történt és a gabonatárolókból kisteherautónyi égett magvat szállítottunk el. A falak állva maradtak, ám a palota már nem épült újjá. Az ásatáskor előkerült két tömegsír, gyerekek, nők és férfiak volt behajigálva egy gödörbe. Az antropológiai vizsgálat megmutatta, hogy az áldozatok 6-8 hétig a szabad ég alatt feküdtek, miután leöldösték őket.

– Római katonák földi maradványai is előkerültek a feltárt romok között?

– Igen, ők védték a területet. Volt, aki bent égett az épületben, akadt, akit a leszakadt tető temetett el. Némelyik porrá égett, de maradtak csontvázak. A felszerelési tárgyak között nem csak római, hanem hun és germán katonai eszközöket is találtunk, ami azt mutatja, hogy a villa tulajdonosának nem csak római katonái lehettek.

– Milyen feltételezések birtokában lehetünk a Seuso-kincsekkel kapcsolatban?

– Nagy az esélye annak, hogy a terület és kincsek összekapcsolhatóak. Mégpedig azért, mert a Seuso-kincsek tulajdonosa igen magasrangú személy lehetett, ez a leletegyüttesből is kiderül, amelyről tudjuk, hogy nászajándék volt. És az épület tulajdonosa sem volt akárki. Tudjuk, hogy a kincsek másodlagos előkerülési helye innen mintegy 3 kilométerre van, a tárgyakat megtalálásuk után helyezték oda, a Borbély-pincébe. A Balaton ide csak 14 kilométer, és tudjuk azt, hogy a Balaton közelében ábrázolták a híres Pelso-tálon az épületet, amely feltehetően Seuso-é lehetett. A kapcsolatot valószínűsíti az is, hogy a Sárvíz moszatját megtalálták az egyik edényen, a Sárvíz pedig itt folyik mellettünk. Amikor az épületet kutattuk, az érintetlen omladék alól sem került elő semmilyen értékes tárgy, ami pedig azt mutatja, hogy a tulajdonos katonái és szolgái elrejtették az értékeket a támadás előtt.