Hírek

2007.01.27. 03:29

Nyugdíjba vonulnának, de még sokáig nem tehetik

Székesfehérvár - Kilencven telefonhívást fogadott segítő kolléganőnk, többet azért nem, mert el kellett csípni azt a néhány másodpercet, amikor szabad volt a vonal - e-mailben nyolcvanhárom kérdés érkezett hétfőn és kedden.

Kovalcsik Katalin

Utóbbi volt az a nap, amikor tíztől tizenkét óráig telefonon lehetett nyugdíjügyekben faggatni szerkesztőségünk vendégét, dr. Bartucz Sándort, a Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatóját. Az egyéni problémákból, nehéz élethelyzetekből adódóan a kérdések többsége a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét tudakolta, de számos kérdés hangzott el a korrekciós nyugdíjemeléssel, a nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségeivel kapcsolatban, érdeklődtek a szolgálati idő számításáról, a rehabilitációs pénzellátásokról is.

- A legjelentősebb kérdéscsoporttal, nevezetesen a korhatár előtti nyugdíjjal kapcsolatban továbbra is kőkeményen tartja magát az a hír, miszerint 40 év szolgálati idővel életkortól függetlenül jár az előrehozott nyugdíj. Többen internetes cikkekből is idéztek, úgy látszik komoly igény lenne erre. Ők mire számíthatnak?

- Kedvező válaszra semmiképpen sem, ugyanis a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a jelzett igények nem teljesíthetők, az említett hírek nem megalapozottak, téves információkon vagy magyarázatokon alapulnak. Az ezzel kapcsolatosan korábban részletezetteket szükségtelennek tartom megismételni, azt viszont igen, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz a jogszabályban meghatározott szolgálati idő feltétel mellett az előírt életkori feltétel, nevezetesen a meghatározott életkor betöltése is szükséges. Tehát például arra a kérdésre, hogy 55 éves férfi vagyok és már 40 év szolgálati idővel rendelkezem, ezért kérem a nyugdíjam megállapítását..., egyértelműen: nem lehetséges választ kell adni, az igényt el kell utasítani. A példa szerinti esetben az előrehozott öregségi nyugdíjat - az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén - a hatályos jogszabályok szerint - legkorábban az adott személy 59. életévének betöltése napjától (2011-től) lehet majd megállapítani. Az érintettek méltatlankodását megértem, de - mint ahogyan más ügyekben is - a nyugdíj-igények elbírálását is a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kell végezni, tehát nem a szívtelenségünk az oka az esetleges kedvezőtlen válasznak. Ezt csak azért említem meg, mert a keddi telefonos élő tájékoztatás másnapján több mint kétszázan keresték fel az ügyfélszolgálatunkat, és munkatársaim tájékoztatását sokan kétségbe vonva méltatlankodtak a számukra kedvezőtlen válaszért. Ezúton is szeretném felhívni tisztelt ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a jelenleg érvényes jogszabályokban meghatározottakkal ellentétes, valótlan híreszteléseket nem vehetünk figyelembe az igényelbírálás során. Az adott ügyre vonatkozó tájékoztatás vagy döntés csak jogszabály rendelkezésén alapulhat.

- Csórról érkezett a kérdés: 36 éves munkaviszonya van a hölgynek, aki 1951-ban született, 2008-ban mehetne nyugdíjba. Két gyermeke van, ez vajon szolgálati időnek számít-e?

- Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál a jelenlegi rendelkezések szerint gyermekenként egy év szolgálati időnek számít annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább 10 éven át nevelt. Tehát az egyébként 2008. december 31-ig alkalmazható gyermekkedvezmény figyelembevételével a hölgy már 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni, így- csökkentés nélküli - előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Megjegyzem, hogy az említett kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehető igénybe. Tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermeknél a kedvezmény gyermekenként 1,5 év.

- Olvasónk bányásznyugdíjas, aki nyugdíjazása, 1999 októbere óta dolgozik. Kérdése: a 0,4 százalékos emelés vonatkozik-e rá?

-A hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2007. április 1-jétől 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, de a járulékfizetést 2007. január 1-jétől kezdődően is vállalhatja. Így, mivel az említett járulékfizetéssel szolgálati időt szerez, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,4 százalékával meg kell emelni a nyugdíját. Tehát, mivel az említett járulékfizetésre csak 2007. január 1-jétől kerülhet sor, az emelés alapját képező 365 nap szolgálati időt is legkorábban csak akkortól lehet figyelembe venni.

- Munkanélküli, de álláskeresőként nyilvántartásban szereplő munkanélküli ellátásban részesülő olvasó kérdése, hogy a nyugdíja megállapításakor hogyan alakulhat a helyzete, majdani nyugdíja összege?

- A munkanélküli ellátások folyósításának időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni, ha az előírt nyugdíjjárulék-fizetés megtörtént. A nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításánál a munkanélküli ellátás összegét - főszabályként - figyelmen kívül kell hagyni. A munkanélküli ellátás összegének figyelembevételére csak akkor kerül sor, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb eredménnyel jár.

- Jogosult lehet-e résznyugdíjra vagy a minimum összegű öregségi nyugdíjra? - kérdezi egy székesfehérvári, 53 éves hölgy, aki eddig 10 év szolgálati időt szerzett.

- A kérdező hölgy esetében 15 év szolgálati idő szükséges az öregségi résznyugdíjhoz, öregségi teljes nyugdíjra pedig akkor lehet jogosult, ha legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Természetesen mindkét esetben feltétel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, esetében a 62. életéve betöltése.

- Mit kell egyébként tudni a nyugdíjminimumról? Kinek jár ez az ellátás?

- A minimum összegű nyugdíjról annyit érdemes tudni, hogy az csak az öregségi teljes nyugdíj tekintetében jöhet szóba, az öregségi résznyugdíj esetében nem. Egyébként az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege jelenleg havi 26830 Ft, de még ez sem jelenti azt, hogy minden nyugdíjnak el kellene érnie ezen összeghatárt. Előfordulnak ugyanis olyan esetek, amikor a szolgálati idő is nagyon kevés és a kereset is, mert például tartósan részmunkaidőben vagy bedolgozóként dolgozott az igénylő. Ilyenkor, ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az említett nyugdíjminimumot, mert az például csupán 25000 Ft, akkor az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapul szolgáló havi átlagkereset összegével, tehát azt nem haladhatja meg.

- A januári emeléssel kapcsolatosan sokan arról érdeklődtek, hogy a 4 százalékos emelésen kívül mások miért kaptak még további 3 vagy 5 százalékot?

- A kérdésekből következtetve a nyugdíjak úgynevezett korrekciós emeléséről van szó. Ez egyrészt az özvegyi nyugdíjakat, másrészt a saját jogú nyugdíjakat érinti. Az 50 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak első lépésben 2006. január 1-jétől 10 százalékkal 55 százalékos mértékre emelkedtek, 2007. január 1-jétől ezek emelkednek 60 százalékos mértékre. Ez az emelés tehát nem vonatkozik minden özvegyi nyugdíjra, tehát például a saját jogú nyugdíj mellett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjban részesülőknek ez az emelés nem jár. Idén január 1-jétől az 1988. január 1-je előtt megállapított saját jogú nyugdíjak emelkednek differenciáltan, a nyugdíjas nemétől, a szolgálati idő hosszától függően. Megértem azokat, akik sérelmezik, hogy ők miért csak később kerülnek sorra, de a korrekciós emelésekre a jelentős forrásigény miatt csak ütemezetten, a 2010-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

- Mindössze 10 év munkaviszonya van annak az 50 éves háztartásbeli hölgynek, aki nyugdíjjárulék megfizetésével szeretne éveket szerezni. Van erre lehetőség?

- Igen, erre továbbra is van lehetőség. Mivel a kérdező hölgy nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére. A jelenleg 29,5 százalékos mértékű járulékot legalább a minimálbér - jelenleg 65500 Ft - után kell megfizetni. Lényeges, hogy a tárgyhónap első napját megelőző időre visszamenőlegesen megállapodás nem köthető.

- A legjelentősebb kérdéscsoporttal, nevezetesen a korhatár előtti nyugdíjjal kapcsolatban továbbra is kőkeményen tartja magát az a hír, miszerint 40 év szolgálati idővel életkortól függetlenül jár az előrehozott nyugdíj. Többen internetes cikkekből is idéztek, úgy látszik komoly igény lenne erre. Ők mire számíthatnak?

- Kedvező válaszra semmiképpen sem, ugyanis a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a jelzett igények nem teljesíthetők, az említett hírek nem megalapozottak, téves információkon vagy magyarázatokon alapulnak. Az ezzel kapcsolatosan korábban részletezetteket szükségtelennek tartom megismételni, azt viszont igen, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz a jogszabályban meghatározott szolgálati idő feltétel mellett az előírt életkori feltétel, nevezetesen a meghatározott életkor betöltése is szükséges. Tehát például arra a kérdésre, hogy 55 éves férfi vagyok és már 40 év szolgálati idővel rendelkezem, ezért kérem a nyugdíjam megállapítását..., egyértelműen: nem lehetséges választ kell adni, az igényt el kell utasítani. A példa szerinti esetben az előrehozott öregségi nyugdíjat - az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén - a hatályos jogszabályok szerint - legkorábban az adott személy 59. életévének betöltése napjától (2011-től) lehet majd megállapítani. Az érintettek méltatlankodását megértem, de - mint ahogyan más ügyekben is - a nyugdíj-igények elbírálását is a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kell végezni, tehát nem a szívtelenségünk az oka az esetleges kedvezőtlen válasznak. Ezt csak azért említem meg, mert a keddi telefonos élő tájékoztatás másnapján több mint kétszázan keresték fel az ügyfélszolgálatunkat, és munkatársaim tájékoztatását sokan kétségbe vonva méltatlankodtak a számukra kedvezőtlen válaszért. Ezúton is szeretném felhívni tisztelt ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a jelenleg érvényes jogszabályokban meghatározottakkal ellentétes, valótlan híreszteléseket nem vehetünk figyelembe az igényelbírálás során. Az adott ügyre vonatkozó tájékoztatás vagy döntés csak jogszabály rendelkezésén alapulhat.

- Csórról érkezett a kérdés: 36 éves munkaviszonya van a hölgynek, aki 1951-ban született, 2008-ban mehetne nyugdíjba. Két gyermeke van, ez vajon szolgálati időnek számít-e?

- Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál a jelenlegi rendelkezések szerint gyermekenként egy év szolgálati időnek számít annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább 10 éven át nevelt. Tehát az egyébként 2008. december 31-ig alkalmazható gyermekkedvezmény figyelembevételével a hölgy már 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni, így- csökkentés nélküli - előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Megjegyzem, hogy az említett kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehető igénybe. Tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermeknél a kedvezmény gyermekenként 1,5 év.

- Olvasónk bányásznyugdíjas, aki nyugdíjazása, 1999 októbere óta dolgozik. Kérdése: a 0,4 százalékos emelés vonatkozik-e rá?

-A hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2007. április 1-jétől 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, de a járulékfizetést 2007. január 1-jétől kezdődően is vállalhatja. Így, mivel az említett járulékfizetéssel szolgálati időt szerez, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,4 százalékával meg kell emelni a nyugdíját. Tehát, mivel az említett járulékfizetésre csak 2007. január 1-jétől kerülhet sor, az emelés alapját képező 365 nap szolgálati időt is legkorábban csak akkortól lehet figyelembe venni.

- Munkanélküli, de álláskeresőként nyilvántartásban szereplő munkanélküli ellátásban részesülő olvasó kérdése, hogy a nyugdíja megállapításakor hogyan alakulhat a helyzete, majdani nyugdíja összege?

- A munkanélküli ellátások folyósításának időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni, ha az előírt nyugdíjjárulék-fizetés megtörtént. A nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításánál a munkanélküli ellátás összegét - főszabályként - figyelmen kívül kell hagyni. A munkanélküli ellátás összegének figyelembevételére csak akkor kerül sor, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb eredménnyel jár.

- Jogosult lehet-e résznyugdíjra vagy a minimum összegű öregségi nyugdíjra? - kérdezi egy székesfehérvári, 53 éves hölgy, aki eddig 10 év szolgálati időt szerzett.

- A kérdező hölgy esetében 15 év szolgálati idő szükséges az öregségi résznyugdíjhoz, öregségi teljes nyugdíjra pedig akkor lehet jogosult, ha legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Természetesen mindkét esetben feltétel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, esetében a 62. életéve betöltése.

- Mit kell egyébként tudni a nyugdíjminimumról? Kinek jár ez az ellátás?

- A minimum összegű nyugdíjról annyit érdemes tudni, hogy az csak az öregségi teljes nyugdíj tekintetében jöhet szóba, az öregségi résznyugdíj esetében nem. Egyébként az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege jelenleg havi 26830 Ft, de még ez sem jelenti azt, hogy minden nyugdíjnak el kellene érnie ezen összeghatárt. Előfordulnak ugyanis olyan esetek, amikor a szolgálati idő is nagyon kevés és a kereset is, mert például tartósan részmunkaidőben vagy bedolgozóként dolgozott az igénylő. Ilyenkor, ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az említett nyugdíjminimumot, mert az például csupán 25000 Ft, akkor az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapul szolgáló havi átlagkereset összegével, tehát azt nem haladhatja meg.

- A januári emeléssel kapcsolatosan sokan arról érdeklődtek, hogy a 4 százalékos emelésen kívül mások miért kaptak még további 3 vagy 5 százalékot?

- A kérdésekből következtetve a nyugdíjak úgynevezett korrekciós emeléséről van szó. Ez egyrészt az özvegyi nyugdíjakat, másrészt a saját jogú nyugdíjakat érinti. Az 50 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak első lépésben 2006. január 1-jétől 10 százalékkal 55 százalékos mértékre emelkedtek, 2007. január 1-jétől ezek emelkednek 60 százalékos mértékre. Ez az emelés tehát nem vonatkozik minden özvegyi nyugdíjra, tehát például a saját jogú nyugdíj mellett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjban részesülőknek ez az emelés nem jár. Idén január 1-jétől az 1988. január 1-je előtt megállapított saját jogú nyugdíjak emelkednek differenciáltan, a nyugdíjas nemétől, a szolgálati idő hosszától függően. Megértem azokat, akik sérelmezik, hogy ők miért csak később kerülnek sorra, de a korrekciós emelésekre a jelentős forrásigény miatt csak ütemezetten, a 2010-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

- Mindössze 10 év munkaviszonya van annak az 50 éves háztartásbeli hölgynek, aki nyugdíjjárulék megfizetésével szeretne éveket szerezni. Van erre lehetőség?

- Igen, erre továbbra is van lehetőség. Miv

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!