Hírek

2013.03.08. 11:06

Nem beszélgetünk a gyerekekkel

A szülők nem beszélgetnek, nem játszanak a gyerekeikkel - az egyik legfontosabb okként ezt említette előadásában Hámoriné Fürge Judit logopédus. Hazánkban az óvodáskorúak 50-70 százaléka érintett valamilyen logopédiai szempontból, az iskoláskorúak 15-30 százaléka küzd tanulási zavarral.

V. Varga József

Hazánkban március 6-án második alkalommal ünnepelték a logopédia európai napját. Az eseményt 2004-ben az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága hozta létre, azzal a céllal, hogy Európa-szerte népszerűsítse a logopédiai tevékenységet. A kezdeményezés fontos célja, hogy betekintést engedjen a kommunikációs zavarok sokféleségébe, annak következményeibe, és tájékoztassa az érintetteket ellátási lehetőségeik jogi hátteréről.

Hámoriné Fürge Judit logopédus, gyógypedagógus a diszlexiáról tartott előadást Polgárdiban (Fotó: V. Varga József)

A szülők nem beszélgetnek, nem játszanak a gyerekeikkel - hangsúlyozta a szakember Polgárdiban. Hámoriné Fürge Judit logopédus, gyógypedagógus a diszlexiáról tartott előadást óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak és logopédusoknak a Széchenyi István Általános Iskolában.

Felgyorsult életritmusunk, pillanatok alatt elszáll az idő, nem tudjuk utolérni magunkat - húzta alá. Felgyorsult a beszédtempó is, a gyerekek megbabonázva nézik a tévében a rajzfilmeket, s közben elvész a fantáziájuk, törést szenved belső képalkotásuk. Nem tudják az őket ért auditív és vizuális ingereket feldolgozni, lelki traumák érik őket, családi válságok között lavíroznak.

Az általános iskolai fórum hallgatósága: óvónők, tanítónők, tanárnők és logopédusok (Fotó: V. Varga József)

Amint Hámoriné kifejtette: az országos kutatási eredmények szerint a tanítók nem az eltérő fejlődést, hanem az eltérő szülői hátteret, illetve a tanulói motiválatlanságot és az együttműködési késztetés hiányát jelölték meg a tanulási zavarok elsődleges kialakulásaként. A pszichológusok pedig a tananyag méretét, a tanítás tempóját és a tanulók leterheltségét. Elgondolkodtató

A diszlexia definíciója empirikus - állítja Meixner Ildikó gyógypedagógus. Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyerekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket.

Supliczné Pénzes Erika, a polgárdi általános iskola igazgatóhelyettese (Fotó: V. Varga József)

Ez a nap alkalmat teremt arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a logopédiai prevenció fontosságára - emelte ki a konzultáción Halászné Nardai Erzsébet, a logopédia intézet és Supliczné Pénzes Erika, a polgárdi iskola igazgatóhelyettese. A logopédus szakmában felhalmozott prevenciós tudás, tapasztalat lehetőséget nyújthat a különböző logopédiai kórképek megelőzésének megismeréséhez. Mindennek jegyében az év kiemelt logopédiai témája: a specifikus nyelvi zavar, a nyelvi fejlesztés és az olvasás-írás.

Nyílt órák, logopédiai tanácsadás

Amint a Székesfehérvári Logopédiai Intézet igazgatójától, Gárdonyiné Kocsi Ilonától megtudtuk: a logopédia európai napja alkalmából március 5-én diszlexia órát tartottak a pedagógusoknak a Szent Imre iskolában. Március 6-án a megyeszékhely óvodáiban és iskoláiban nyílt órákkal szolgált az intézet valamennyi logopédusa a szülők és a pedagógusok számára. Polgárdiban a diszlexiáról tartott előadást Hámoriné Fürge Judit logopédus az általános iskolában. A logopédiai intézetben telefonos szaktanácsadást szerveztek, a fehérvári intézet Árpád utcai épületében pedig a logopédiai terápiát igénylő felnőtt korú beszédhibásokat várták vizsgálatra, tanácsadásra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!