Hírek

2006.02.17. 18:20

Ne féljünk a vadmadaraktól!

Szeged - A madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élõ vízimadarak is csak áldozatai, ne tekintsük õket bûnbaknak!

Mórocz Zsolt

A téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévõ fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hiszen az énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a WWF Magyarország közleményében.

Halmos Gergõ, az MME természetvédelmi igazgatója az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy egyes, nem túl nagy világállományú, egy helyen nagy tömegben telelõ vízimadarak, mint a vörösnyakú lúd, vagy az indiai lúd akár a kipusztulás szélére is kerülhetnek a betegség miatt. Eddig még soha nem fordult elõ, hogy emberek vadmadaraktól fertõzõdtek volna, erre a zsúfoltan, rossz higiéniai körülmények között tartott házibaromfival való érintkezés során van esély. A fokozott megbetegítõ képességû influenzatörzs (H5N1) okozta járvány vadmadarakban 2005-ig nem fordult elõ. Az utóbbi néhány hétben azonban a közép-európai országokban sorra izolálták a vírust, fõleg elhullott hattyúkból, de például Görögországban a világszerte veszélyeztetett vörösnyakú lúd egy példánya is elpusztult a fertõzéstõl. Csütörtökre hazánkban is bizonyítottá vált a H5 vírustörzs megjelenése, bár az N-antigén tipizálására még egy hetet várnunk kell.

A madárinfluenza elsõsorban a madarak betegsége, fõleg a vadon élõ vízimadarakat (hattyúk, ludak, récék, sirályok) és a háziszárnyasokat veszélyezteti. A H5N1 vírustörzs az utóbbi 2 évben számos változáson ment keresztül. Míg korábban a megfertõzött vadmadarak 2-3 napon belül elhullottak a vírustól, mára feltételezhetõ, hogy egyes fajok hosszabb ideig tünetmentesen hordozhatják a vírust, és terjeszthetik a betegséget.
Hasonlót tapasztaltak házikacsákban is a tudósok, aminek következtében a baromfiállományok és a vízimadarak kölcsönösen megfertõzhetik egymást. A vírus ellenállóképessége is változott az évek során, ezért a különféle baromfitrágyával szennyezett szállítóeszközökkel könnyen terjedhet a vírus, akár kontinenseken át.

Az elhullásokban érintett bütykös hattyúk Közép-Európa nagyobb tavain, folyóin töltik a telet, míg a hazánkon átvonuló vízimadarak nagy része jelenleg a Földközi-tenger medencéjében telel. Néhány hét múlva megkezdõdik az észak felé tartó vonulás, amikor a szabadban tartott baromfiállományokkal kapcsolatba kerülhetnek. Az Afrikában telelõ és március-áprilisban hazaérkezõ gólyák, fecskék, más énekesmadarak viszont ismereteink szerint nem hordozzák a vírust, és ezért veszélytelenek mind az állatokra, mind az emberre.

Steiner Attila, a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország fajvédelmi programvezetõje szerint azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vadon élõ madarak esetlegesen felmerülõ kilövése vagy fészkelõhelyeik elpusztítása értelmetlen, sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez, mint megelõzéséhez. Az intenzív vadászat a gyülekezõ vagy telelõ madarak nagyobb területen történõ szétszóródáshoz vezethet, illetve nagyobb lehetõséget ad a fertõzött madarakkal kapcsolatba kerülésre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!