Mocskos rock and roll – Interjú a Fueled együttessel

- Mikor kezdődött a Fueled sztori?

- 2008-ban alapítottuk először trió formációban, abszolút csak a magunk szórakoztatására, de később, csak nem tudtuk megállni, elkezdtünk fellépni is. Szerencsénkre már első lehetőségként a Fezen Fesztivál közönségét tudtuk szórakoztatni, amit azóta rengeteg buli követett, szerte az országban. Somogyi Krisztián és Édes Tamás voltak ebben a társaim, de két éve már két gitáros rendszerben gondolkodunk, így azóta velünk van Villányi András is, így vele osztozom a gitáros teendőkön. Helyi szinten mindenki elég sokat letett már az asztalra rockzenei berkekben, valamint szinte gyerekkori barátokként könnyedén megértjük egymást. Utóbbi nagyon fontos volt nálunk, mivel véleményünk szerint egy csapat akkor tud jól együttműködni, ha mindenki elfogadja és segíti a másikat.

- Milyen zenekarokat hallgattok, mik voltak rátok hatással, de előtte definiáld, kérlek a stílusotokat!

- A stílusunkat eleinte sima rockzenének tituláltuk, aztán jött a divat és dirty rock'n'roll lett belőle. Ránk ragadt, mi meg élünk vele. Laza, bulizós témák, néha már túlságosan is, de ezek is belőlünk jöttek, szöveg téren időnként barátok is besegítenek. Itt említeném meg Barabás Gábor és Huszti Gábor barátunkat, akik tényleges segítséget nyújtottak a számok születésében. Ezelőtt egyikőnk sem játszott ilyen zenét, de mivel elég tág a zenei ízlésünk (klasszikus/folktól az elektronikus zenéig, plusz a rock bármilyen formája ), megegyeztünk hogy egy AC/DC jellegű történet senkinek nincs ellenére. Időnként szeretünk mindenféle titulusokat magunkra aggatni, ebben leginkább Villányi Andris a legnagyobb tréfamester. Szeretünk újra felfedezni régi rock csapatokat, illetve kevésbé ismert hasonló stílusú brit, illetve amerikai zenekarokat, amik óhatatlanul hatással vannak ránk. A mai felgyorsult világban rengeteg olyan zene van, ami világszínvonalú, csak a túlkínálat miatt, esetleg menedzselés, vagy egyéb dolgok hiánya végett süllyesztőben végzik. Nagyon szeretjük például a Bang Tango, Heaven's Basement, Buckherry, Anthrax, Tankard zenekarokat, de Tomi kifejezetten oda van a hazai vonalért is, mint a Road vagy a Rómeó Vérzik.

- Hányadszor léptek fel a Fezenen? Szeretitek?

- Erre könnyebb lenne válaszolni, hogy hányat hagytunk ki. A különböző formációinknak köszönhetően szinte minden eddigi Fezen Fesztiválon játszottunk, hol külön-külön, hol közösen, ezúton köszönet érte Kovács Tóninak. Ha jól tudom, 2010 óta mindig ott vagyunk ezzel a brigáddal is. Egyébként igen, nagyon szeretjük, elvégre picit a miénk, fehérváriaké is. Reméljük sokáig lesz még ilyen színvonalas zenei fesztivál a városunkban, öröm látni, hogy folyamatosan fejlődik.-Legviccesebb fesztiválos sztorik? Biztos van, csak most nem jut eszembe egy se. Még az előző zenekaromnál (86), a dobosunk, aki a jelenlegi The Joystix nevű szintén remek zenekarban játszik, az egyik fellépésünk alkalmával eltűnt koncert közben a színpadról és kellett pár másodperc, míg rájöttünk, hogy egész egyszerűen leesett a dobszékkel együtt a színpadról. Szerencsére komoly baja nem lett, azóta minden dobost beljebb ültetünk.