Mentsük meg a kutat!

Ennyi maradt a Haraszty-kút mozdítható elemeiből mutatja Zákányi Péter (Fotó: Tósoki Attila)

Bevallom, én elfogultan szeretem Haraszty István 1993-ban felavatott szellemes, ötletes fehérvári mobil szobrát. Azaz szerettem amíg az eredeti pompájában láthattam a színesre festett, mozgó, csilingelő, vizet köpő, világító, mosolyt fakasztó kutat, azt a hihetetlen, felszabadult játékosságot, amit sugároz ez a munka... Mostanában a közelébe érve összeszorul a szívem, hiszen Haraszty fantáziadús gépszobra a szemünk láttára vált az enyészeté. Mindez azért is bosszant, mert a manapság felállított köztéri alkotások kevés kivétellel 19.századi mintákat idéznek. Nem azért, mert a mai magyar szobrászok nem voltak képesek megújulni, 21. századi formanyelven szólni , erről szó sincs, elvégre kiállításokon láthatjuk, hogy ők hol tartanak... Ám a köztérre kerülő alkotások a legtöbbször a megrendelő konzervatív ízlését hirdetik. Ezért is volt kivételes pillanat, amikor Haraszty István izgalmas munkája a városé lett. A húsz évvel ezelőtti eseményeket, és a gépszobor sorsát most egy fiatalember kutatja: Zákányi Péter. Ő aztán nem vádolható elfogultsággal, hiszen 1992-ben született...

Nemrégiben felújították azt a tárlatot, amely Deák Dénes gyűjteményét mutatja be. Az új állandó kiállításhoz kapcsolódik a Haraszty-szobor históriáját felelevenítő tárlat is, amelynek kurátora, Zákányi Péter azt is feleleveníti, hogyan került a szobor egyáltalán Fehérvárra. Fotók, videófelvételek, és a torzóvá vált szobor alkatrészei érzékeltetik a történetet. Ami Deák Dénes műgyűjtő 60. születésnapján kezdődött. A tiszteletére rendezett ünnepségen a gyűjtő adta a legnagyobb ajándékot a városnak ott jelentette be, hogy szeretne egy kutat állíttatni... Az, hogy a választása Haraszty István gépszobrára esett, meglepő, hiszen Deák Dénes műgyűjtő érdeklődése a századelőtől a klasszikus modernekig terjedt, bár olykor egy-egy kortárs alkotó is munkája is felkeltette figyelmét.

- Deák 1981-ben ott volt Haraszty István kiállításán a budapesti Iparművészeti Múzeumban, ahol Haraszty nagyon fontos művei szerepeltek, Haraszty munkái nagy nyilvánosság előtt korábban alig-alig voltak láthatók mondja erről Zákányi Péter, aki hozzáteszi, azt nem tudni, miként merült fel Deák Dénesben a kút ötlete, ez is a kutatás egyik tárgya. Deák úgy érezte, Fehérváron barátsággal fogadták: Kovalovszky Márta és Kovács Péter művészettörténészek, a polgármester Balsay István, Gelencsér József jogász is örömmel segítettek, hogy a gyűjtemény a városba kerüljön. Deák egy interjúban indoklásul azt is mondta: szeretné, ha a mecenatúra révén ő maga is tovább élne az emberek emlékezetében. De arról is beszélt: a barokk Fehérvárra a zárt műemléki környezeten kívül nem ártana ellenpontként egy kortárs mű. Nevetve hozzátette: ezzel egy kicsit bosszantani is szeretné a város lakóit... A kútra úgy gondolt, mint találkozási pontra, ahol összejöhetnének a fiatalok, csókolóznának a szerelmesek.

Deák több alkotóval is tárgyalt, választása pedig Haraszty Istvánra esett, arra az alkotóra, aki a szakmai értékelések szerint új műnemet teremtett: a kinetikus szobrászat magyar változatát. Haraszty a három T korában inkább a tiltott, mint a tűrt kategóriába tartozott szarkasztikus munkái olykor erős társadalomkritikát fogalmaztak meg. A rendszerváltás után Haraszty végre méltó helyére került a művészeti életben: a közönség is mind jobban felfedezte magának a műveit.

- A kút históriáját még nem dolgozták fel, pedig különlegesek voltak a körülmények. Ritka, hogy nem egy történelmi eseménynek, híres személyiségnek emléket állító szobor kerül egy köztérre, hanem egy olyan mű, amely öncélú játékosságával pusztán örömet szeretne szerezni... Ritka, hogy a városlakók szeme előtt formálódik egy mű: Haraszty és segítői együtt dolgoztak a Bartók téren. Haraszty fényképeken, videón rögzítette az egyes fázisokat. Mindenki kíváncsian figyelte a szobor születését. az egyik tárlaton szereplő fotón Kovalovszky Márta művészettörténész pogácsát visz a téren dolgozó alkotónak... A művész maga az avatón általában nem szólal meg. Ez a szoboravató ebben is kivételes: ott hangzott el Haraszty István akadémiai székfoglalója, és az akadémia oklevelét Jovánovics György adta át Harasztynak... - sorolja az érdekességeket Zákányi Péter.

A tárlat azt is láttatja, mivé vált a mű az elmúlt húsz évben. Egy időben a város a mobil karbantartására szerződést kötött egy céggel, aztán meg egy másikkal... Haraszty is le-lejárt Fehérvárra, 1995-ben panaszkodott, hogy egy-két elemre oda kellene figyelni, olykor megzsírozni, De az nem volt megoldás, hogy az alkotó itt a helyszínen műhely bütyköljön, javítson... Zákányi Péter szerint a legnagyobb gond az, hogy elmúlt húsz évben fokozatosan ellopták a szobor vörösréz elemeit. A tárlaton a maradékot láthatjuk... A hajdan színesre festett váz is korrodálódott, azt le kellene cserélni. Egyáltalán: rekonstruálni kellene az egész gépszobrot. A városi képtár terve, hogy egy mérnökhallgatókból és művészeti egyetemistákból álló csapat rekonstruálhatná a játékos mobilt... Ehhez pénz kellene, és egyelőre hiába pályáztak erre a célra. Pedig ez a tárlat afféle kiáltás: ne hagyjuk veszendőbe menni értékeinket! Mentsük meg, amíg nem késő....