Még idén megkezdődhet a dégi kastély és a híres Hollandi-ház felújítása!

Amint ugyanis a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól megtudtuk, decemberben beadták a másfél milliárdos pályázatot az épület felújítására. A tervek szerint ez az első ütem a  kastélyegyüttes főépületének részleges helyreállítását, elsősorban a tető  rendbetételét, a falak vizesedések megszüntetését, az ehhez kapcsolódó homlokzati javításokat jelenti. Az ugyancsak romos állapotú Holland-ház  teljes felújítása is  megtörténik, valamint visszaállítják a Narancsház  XIX. századi képét. A pályázat ütemezése alapján a kivitelezési munkálatok előreláthatóan 2016. negyedik negyedévében kezdődnek. Arra a kérdésünkre, milyen funkciót kap a kastély, azt a választ kaptuk: a turisztikai hasznosításról csak a projekt elbírálását követően tudnak tájékoztatást adni.

A kastély elmúlt évtizedeinek történetéről Verebics Gézát, a Festetics Alapítvány elnökét kérdeztük: A dégi kastély utolsó „tulajdonosa” Festetics Sándor a háborút követően sem hagyta el Magyarországot, Balatonrendesen élt egészen 1956 őszén bekövetkezett haláláig. A jogszokás szerint a legidősebb fiú, ezesetben az Olaszországban élő unokája, Festetics László lenne az örökös, aki egyébként a rendszerváltást követően méltóképpen újratemettette nagyszüleit Dégen, s akinek az édesanyja, a 102 éves Pallavicini Teodóra – aki sok időt töltött a kastélyban – ugyancsak Olaszországban él. Amikor tavaly októberben, a megújult kastélypark átadásán azt kérdezték Festetics Lászlótól, mit szól ahhoz, hogy a kastélykert újra a régi fényében ragyog, annyit mondott: Szép, szép, de vajon lesz-e még honnan csodálni? Reméljük, lesz: a kastélypark tavaly októberi átadásakor elhangzott, a Festeticsek nyári rezidenciája is bekerült a kastélyprogram első ütemébe, azon nyolc kastély közé, ahol már a pályázatokat is beadták, s ha minden jól megy, idén, a a negyedik negyedévben megkezdődhet a külső felújítás másfél milliárd forintból. (Ez elsősorban az épület külső felújítására és a tető rendbetételére menne.) Arról is szó volt, hogy a kastélyhoz tartozó, igencsak romos kúriaépület felújítása is várható 150 millió forintból, de ezügyben egyelőre nincs új fejlemény.

– Amikor 1995-ben a gyermekotthont kiköltöztették a kastélyból, nem hittük volna, hogy húsz év múlva is még csak beszélünk a felújításról. Annak idején az egyik befektetőjelölt jött a másik után: ha ötvenszer nem mentem a padlástól a pincéig, akkor egyszer sem – idézi fel ezt az időszakot Verebics Géza, Dég korábbi polgármestere. Aki a hetvenes évek végén, még pedagógusként „talált rá” a mocsárban a Holland házra, amelynek még a szigete sem létezett ekkor. Éveken át tartó tudatos munkával sikerült a házat rendbe tetetnie, ahol a Mezőföld mezőgazdasági eszközeit bemutató agrártörténeti múzeumot rendeztek be. Az emeletén pedig mintegy hetven alkalommal olyan kortárs művészek alkotásaiból nyíltak kiállítások, mint például Szász Endre vagy Fehér László. 1999-ben aztán egy hatalmas árvíz tönkretette az épületet, a tárgyakat csónakkal kellett kimenteni, ezek egy része most a kastély emeletén várja sorsának jobbra fordulását.

Visszatérve a befektetőkre, a kilencvenes évek végén derült ki, hogy a kastély olyan értékű, hogy nem eladható, így aztán maradt a kincstár tulajdonában. Festetics Lászlóval ekkor kezdtek el arról beszélgetni, hogy a Nádasdy alapítvány mintájára létre kellene hozni egy alapítványt a kastély megmentése érdekében. Így jött létre 2003-ban a Festetics Antal Alapítvány, amely közel egy évtizeden át közmunkások segítségével gondozta a kastélyparkot, Közép-Európa legnagyobb angolkertjét, s több kiadványt is megjelentetett a kastélyról. A Holland ház képzőművészeti kiállításait is sikerült néhány évvel később a kastélyban folytatni, egészen 2008-ig.

A kétezres évek elején amúgy megvalósíthatósági tanulmány is készült a felújításra, akkor a költségeket mintegy kétmilliárd forintra taksálták, ennek most többszörösére lesz szükség a teljes felújításhoz: – A kis kastélyban szálloda lehetett volna, a nagy kastély viszont, mivel egybenyitott terek jellemzőek rá, inkább a keszthelyihez hasonló kastélymúzeumként funkcionálhatott volna – mondja Verebics Géza, aki maga is kíváncsian várja, milyen funkciókkal töltik majd meg a Festeticsek egykori kastélyát.