Hírek

2011.04.26. 10:04

Lovasberény - A tűzoltóegyesület is közösséget formál

Ezeréves településen járunk, ahol a tűzoltóegyesület nem csak a széltépett tetőkkel és kigyulladt ólakkal foglalkozna. Sok fiatal belépne, tevékenykedne a közért.

Kocsis Noémi

 

A Vértes-hegység déli és a Velencei-hegység északi nyúlványai között elterülő termékeny sík- és dombvidéket, amelyet a Rovákja-patak szel át, a Krisztus születése előtti 2. évezredben már gondolkodó, alkotó népek lakták.
Így kezdődik Lovasberény településtörténete, melyet kelták, rómaiak, törökök, izraeliták nyomán a ma itt élők formálnak. Csendes élettér ez itt, a megyeszékhelytől alig félórányi autóútra. A helyiek közül Róth István, a régi értékek jó ismerője és a faluközösségért tenni kívánó tűzoltóegyesületi elnök kalauzol most bennünket.
- Igen sajnálatos, hogy elmegyünk az értékek mellett, mindenre van időnk manapság, csak az emberi közösségek egyben tartására, építésére nem - indokolja az aktív nyugdíjas elöljáróban, miért éppen a vörös kakas leküzdőiben látja a helyi társadalmi élet egyik megújulási lehetőségét. Róth Istvánnak már a dédapja is tűzoltóegyleti alapító tag volt, ma is megvan az egységkönyvük. E szerint amikor 1878-ban a mintegy ötszáz fazsindelyes épületből álló településen nagy tűzvész pusztított, ekkor határozott úgy a falu és a környéket birtokló Cziráky grófi család, hogy legyen Lovasberénynek tűzoltó egylete. Gróf Cziráky Béla vállalta először az elnökséget, az ő emlékének ébren tartására vennék fel kései utódai a nevét, a mai egyesület számára.
Lovasberényben járva messziről kitűnik a tűztorony, ezt szintén a grófék építtették a XX. század elején. A faluban két tűzoltószertár is létezik, a helyi tűzoltórelikviákat pedig a faluházban őrzik. Az egyesület idei célja megújulni: ehhez a régiek mellé máris vagy húsz érdeklődő fiatalember állna, némi felszerelést is összeszedtek, később saját járművet is vennének. Ha igazi tűzoltásra a gyorsan kiérkező fehérvári egységek mellett sok módjuk talán nem is lesz, a katasztrófavédelem helyi feladatait (belvízi szivattyúzásokat, széltépett tetők mentesítését) elvégzik majd. S nem utolsósorban a közösség aktív részévé szeretnének válni - reménykedik az elnök.
Sokan sportolnak a faluban, de úgy érezzük, egy réteg nem igazán találja a helyét, ezért szeretnénk összetartó erőt képezni, mondja a berényi múltat 1692-től felmutatni képes családból származó Róth István. Meséli, gyerekkorában a falu zárt közösség volt, vasárnaponként az emberek a porták elé ülve beszélgettek, együtt oldották meg a problémákat, tisztelték a hagyományt. Ma társasházakba, családi ingatlanokba zárkóznak, kevesebbet tudnak egymásról. Az egyesület elszántsága talán pici színt hozna a falu életébe - teszi hozzá falukalauzunk.
- Annyi szép dolog van ebben a faluban, amiért érdemes erre járni, megállni, körbenézni - mutat a kastély felé Róth István. Éppen szemközt, a felújításra váró Szent Flórián szobor mellett állunk - az 1760-ban készült alkotást az egyesület évente koszorúzza. - Nézze, a kastély mellett áll a svájci mintára létesült tehenészeti telep, mostanában újítják fel. Kevesen tudják, hogy ez Magyarország első vasbeton födémű mezőgazdasági épülete. Itt van a csodálatos katolikus templom, Hild József tervezte az egri bazilika mintájára. Az előtte álló szobor helyi alkotó műve. Téglagyárak is voltak a faluban annak idején, s csodálatos a faluba vezető gesztenyefasor. Sok-sok érték van itt, amelyet jó lenne megőrizni, megmutatni, teszi hozzá Róth István.
A település honlapján képgaléria "fut", a fotók megerősítik az elmondottakat: a szép fekvésű település felfedeznivalóira érdemes időt szánni, akár egy családi kirándulás alkalmával is.

A falu címere "beszélő címer", tolmácsolja a község történetét, melynek lakói királyi lovasok lehettek; nem adóztak, katonáskodással szolgálták a királyt. A címerben látható könnyűlovas a község nevére utal.

 

OLDALTÖRÉS: A probléma itt inkább feladat

 

 

 

A probléma itt inkább feladat

Nyugodt, kommunikációkész polgármestert kapott Szili Miklós személyében a falu a választásokkal. Sok problémát megörökölt, de inkább feladatként fogja fel.

 

 

- Kihívás vagy teher a számos megoldandó gond? Itt van a környezetszennyezési problémát jelentő Diósi-gödör, a sürgető ivóvíztisztítási ügy, a tálalókonyha dolga...

- Műszaki beállítottságú ember vagyok, csak addig zavar a gond maga, míg meg nem találom a megoldáshoz vezető utat. Inkább feladatként fogom fel ezeket. Az elmúlt időszakokban a legnagyobb problémát a megkezdett és be nem fejezett munkák sora jelentette. Ezért a kezdetekkor abban állapodtunk meg a képviselőtestülettel, hogy következetesek leszünk, nem hagyunk befejezetlenül egy feladatot sem. A megkezdett projekteket ugyanis - bárki nevéhez fűződnek is - be lehet fejezni és tovább is kell vinni.

- Melyek élveznek elsőbbséget?

- A legnagyobb falat jelenleg a Diósi-gödör kitakarítása, a közbeszerzés a héten lezárulhat, ügyesen kell kivitelezőt választanunk, hogy mindenki megelégedésére zárhassuk le ezt a projektet. Azt gondolom, hogy az ilyen volumenű problémák kezelése mutatja meg egy közösség igazi arcát.

- Elengedhetetlen beszélni Lujzamajorról. Az ott élők gyakorta panaszolják, hogy kiszorulnak a berényi dolgokból, kevés figyelem jut erre a területre.

- Mind a lujzamajoriak, mind a lovasberényiek tőlük függetlenül kerültek ebbe a jelenlegi, egymástól kissé idegenkedő helyzetbe. Pedig sok közös pont van: a vízbázis, a szennyvízkérdés például. Lujzamajort fejleszteni igazából a rendezési terv módosításával lehet  - ezt jövőre szeretnénk elvégezni -, hiszen itt lakó- és ipari besorolású övezet egyaránt van.

- Élénkülni látszik a civil élet, az emberek talán fogékonyabbá válnak a hagyományok felélesztésére.

- A civileket fontos kapcsolódási pontnak tartjuk. Összességében minden civil cél fontos, csak tudatosan rangsorolva kell beilleszteni a helyi életbe.

- Mivel lenne elégedett a négyéves ciklus végén?

- Optimista verzióban az ivóvíz program, a szennyvízkezelés, a tálalókonyha és a művelődési ház átépítésének megoldódásával.

 

OLDALTÖRÉS: A hűs gombócok helyi ura

 

 

 

A hűs gombócok helyi ura

 

 

E sorok írójának többszöri személyes megtapasztalása is megerősítheti a hírt: a berényi fagylaltért érdemes oda autózni.
A Hóman-féle egység szinte intézmény a faluban: meleg nyári estéken szívesen ücsörögnek a helyiek a nagy fák árnyékolta kis cukrászda előtt. A szeletes süteményezéssel ugyan leszámolt a családi vállalkozás, de nem így a tortákkal - vagy kéttucatnyi félét tudnak készíteni. És persze ott a fagylalt, amiért a legtöbben felkeresik a helyet.
Hóman Attila tősgyökeres berényi család sarja anyai ágon. Gyermekkorában a Velencei-tó térségének központja volt Berény, s bár akkor is volt fagyizója, az édesszájú kisfiú úgy döntött, nagykorában is itt marad, igazi berényi cukrász lesz.
- Szeretek vidéken, sosem akartam nagy vállalkozó lenni - mondja a tulajdonos, akinek 16 éves lánya is besegít a boltban. A családi vállalkozás fontossága mellett még egy, számára különösen jó érzést adó visszacsatolást említ.
- Ide elengedik fagyizni az óvodást is, felügyelet nélkül, s ez hatalmas bizalom a falu részéről. Továbbra is ezt akarom megszolgálni az igazi, hagyományos családi vállalkozással, a jó minőséggel.

 

OLDALTÖRÉS: Táborral, honlappal

 

 

 

Táborral, honlappal

 

 

Eredetileg keszthelyi, Lovasberénybe nősült 1983-ban Horváth Péter grafikus, aki feleségével - ahogy helyben mindenki ismeri: Macával - a könyvtár vezetőjével ismert alakja a települési közéletnek. Péter ötletére indult el a www.lovasbereny.hu honlap, s jelenleg ő a tördelőszerkesztője a Berényi Újságnak is. 1996 óta fest, de nem szereti, ha művésznek aposztrofálják, ő csak berényi festő és kész, mondja mosolyogva. Szintén 96 óta szervezi  tulajdonképpen a megyei művelődési központosoktól átvéve  a minimum 13-15, de esetenként akár harminc amatőr alkotóval is működő festőtábort. Kezdetben meghirdetésre jöttek a tájat festeni, mintázni szándékozók, ma már meghívásos az alkalom, sokan évről-évre megfordulnak az alkotásra, befelé fordulásra különösen alkalmas faluban. A fő szervezőnek pedig van még két büszkesége: a még Velencéről is érdeklődőket vonzó felnőtt festészeti, valamint a gyermekeknek tartott képzőművészeti szakkör - mindkettőt ő vezeti.

 

OLDALTÖRÉS: Leltárban

 

 

 

Leltárban

- A falu területe 60,62 négyzetkilométer, népsűrűsége 45,76 fő, állandó népessége 2774 lélek.

- A polgármester Szili Miklós. A képviselőtestület: Farkasné Szoboszlai Aranka alpolgármester, Lagler István, Pittner János, Szendrei Attila Sándorné, Takács József, Varga László képviselők.

- Az óvoda mintegy száz 3-6 év korú kisgyermek napközbeni ellátására alkalmas.

- A községben született hírességek: Róna József szobrász, Moritz Gottlieb Saphir szatírikus német író, újságíró, Szigeti (Szarka) József nótaszövegíró, Marton Sándor irodalomtörténész, Feleky Sándor költő, Kovács Gusztáv Mihály operatőr, Berényi Antal drámaíró.

 - A település honlapján 33 vállalkozást tartanak nyilván.

Helyi értéktár

- A Cziráky-kastély és környéke a kápolnával, a kis tóval, a hajdani angolkerttel.

- A szőlőhegyi Cziráky-körpince.

- Az egri székesegyház mintájára épült, művészien díszített római katolikus templom, amely Hild József tervei alapján készült.

- A XVIII. századtól fennálló zsidó temető.

- A Kazal-hegy, mint a környék egyedülálló löszjelensége.

- Az 1878-ban emelt Szent Flórián-szobor.

- A bronzkorból fennmaradt Mihályvár, valamint Szűzvár nevű egykori földvárak.

- Lovasberény testvértelepülése Illyefalva.
 
- A faluban 14 civil szervezet működik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!