Leletek a seregélyesi elkerülőn

A Székesfehérvár és  Dunaújváros közötti 62-es út korszerűbbé tétele során eddig elkészült a Fehérvár határában lévő vasúti felüljáró, valamint a Perkátát elkerülő út. Hátra van még a Szabadegyháza ipartelepet, a Seregélyest elkerülő út, valamint az elkerülők közötti szakaszok korszerűsítése.

Tavaly az év vége felé dolgoztak a Seregélyest elkerülő út régészeti feltárásán. Kedden Hable Tibor régész, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága helyettes vezetője elmondta: kormánydöntés szólt arról, hogy az elkerülő út régészeti feltárására 360 millió forint van. A munkáknak október elsején álltak neki és december 20-án végeztek, mivel a fejlesztési ügynökség sürgette a befejezést. Összesen 1448 munkaórát fordítottak a munkákra, amelynek során négy lelőhelyet és két próbafeltárást kellett megvizsgálniuk.

A seregélyesi elkerülő vonalán végzett feltárásról Hable Tibor (kis kép) beszélt (Fotó: FMH)

A Rác-völgyi dűlőben,  a dombtetőn a középső neolitikumhoz tartozó házak és gödrök nyomait találták meg, mellettük két oldalt késő bronz-kori urnatemetőt és urnatemetős-kultúrájú telepet tártak fel. Az urnatemetős részről sok, egész edényekből álló leletanyag került elő.

A Mészáros tanya térségében az időjárási és mezőgazdasági tevékenységek miatt igazi leletanyagot nem találtak. Az úgynevezett Réti-földek területén - ezt osztja ketté a mezőfalvi út - avar-kori temető került elő, ám azt tapasztalták, hogy a 125 sír többsége bolygatott és rabolt volt. Ennek ellenére került elő arany mellboglár, lengő csüngőjű bronz fülbevaló,  több préselt bronz övgarnitúra. A leletek alapján feltételezik, hogy a közép avar-kori temetőt a késői avar kor elején is használták. A tájékoztatóban elhangzott, egyelőre nem tudják annak rejtélyét, hogy a későbbi Árpád-kori települések részek miért kímélték meg az avar kori temetőt és miért annak két szélén jöttek létre. Már pedig a lelelek azt mutatják, hogy az avar temetőtől keletre kemencék, épületek, vermek és árokrendszerek voltak. De hasonló leletek előkerültek a mezőfalvi úttól nyugatra is.

Összességében azt állapították meg a szakemberek, hogy Seregélyes északnyugati előtere már a középső neolitikumban lakott volt és az őskor későbbi szakaszaiban is települési helyként, illetve temetkezési helyként funkcionált. A kései vaskori és római kori népesség telepnyomai elsősorban a vízfolyások közeli területeken mutathatók ki. A falutól délre nagy kiterjedésű avar-kori temetkezési hely és Árpád-kori falu lehetett.