Kötelező az együttműködés

Friss változás a gyermekvédelem terén az is, hogy januártól kötelező a védőnői gondozás, s ha egy család ennek ellenére lemond róla, az következményekkel járhat. Védőnőket kérdeztünk eddigi tapasztalataikról, amelyek alapján kiderült: a szülők többnyire együttműködőek. Ám a szigorításnak is lehetnek előnyei, erre a a védőnők mellett a család- és gyermekjóléti szolgálat vezetője is rávilágított.

Az idén januártól életbe lépett változás szerint a jogszabály előírja, hogy már nem csak a háziorvosi ellátás, de a védőnői gondozás is kötelező, megtagadása büntetéssel jár. Székesfehérváron, a Sarló utcai körzetben dolgozó védőnőket kérdeztünk eddigi tapasztalataikról, és arról, mit várnak a szigorítástól.

Balogh Eszter, Molnár Krisztina, Nagy Zoltánné és Raduka Gyöngyi összességében pozitív képet adott. Eddig egyiküknél sem fordult elő, hogy egy család le akart volna mondani az ellátásról, más körzetben viszont volt már erre példa. Ez esetben, mint megtudtuk tőlük, eddig a szülőknek írásban kellett nyilatkozni szándékukról, a védőnő pedig a család- és gyermekjóléti szolgálatnak jelezte ezt. Ettől kezdve a szolgálat felügyelt a gyermekre.

A friss jogszabály szerint azonban a családnak már lehetősége sincs arra, hogy visszautasítsa az ellátást. Amennyiben ezt mégis megteszi, az büntetést von maga után. A család- és gyermekjóléti szolgálat vezetője, Tisztl Henrik a téma kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott: az ő szerepük lényegében változatlan, mégis, azzal, hogy a háziorvosok és a védőnők még nagyobb rálátással bírhatnak egy-egy gyermek sorsára, a szolgálat jelenléte is erőteljesebb lehet, és jobban kiszűrhetők a problémás családok.

Balról Balogh Eszter, Nagy Zoltánné, Molnár Krisztina és Raduka Gyöngyi védőnők, akiknek pozitívak a tapasztalataik
Fotó: Koppán Viktor

Ezzel a jogszabállyal egyértelműbbé vált a szülő felelőssége, valamint együttműködési kötelezettsége a gyermekorvossal, a védőnővel. Hiszen így már maga az ellátás esetleges megtagadása is veszélyeztetésnek számít, ami következményekkel járhat.

A védőnők egyébként jónak tartják a változtatást, amelyet a törvényalkotók részéről az elmúlt pár éven belül bekövetkezett néhány, rossz végkimenetelű eset (például az Agárdon másfél évesen elhunyt kisfiú) is ösztönzött. Azt már tapasztalták, hogy van szülő, aki a látogatást nem igényli, inkább rendszeresen viszi a gyermekét a tanácsadóba az úgynevezett státuszvizsgálatokra.

Ezeket előírás szerint a csecsemő hathetes koráig hetente, majd havonta kell elvégezni, a gyermek egy- és hároméves kora között negyedévenként csinál státuszvizsgálatot a védőnő, utána pedig az iskolás kor kezdetéig évente ellenőrzik, hogy megfelelően fejlődik-e a gyermek. Innentől az iskolai védőnők dolga a diákok gondozása.

Egy-egy védőnőhöz - legalábbis beszélgetőtársaim esetében - körülbelül 200 gondozott tartozik, ettől lehet némi eltérés lefelé és fölfelé. A magas szám ellenére állítják: nyomon tudják követni a gyerekeket, családokat, tudják, kinél mi a helyzet, és tanácsokkal is mindig fel vannak készülve. Érdekesség, s ez már kevésbé pozitív tapasztalás részükről, hogy - modern korunkra jellemzően - a közösségi oldalak, az internetezés elterjedésével egyre több szülő próbál a virtuális térben kapcsolatot tartani a telefon, a személyes megkeresés helyett.

A védőnők, amire lehet - kapacitástól függően - megpróbálnak válaszolni. Ám hozzátették: mindez természetesen nem pótolhatja a személyes megjelenéseket, vizsgálatokat.