Seuso-kincsek, virtuális térben

A különlegesen szép blokk tervezőjének, Benedek Imre grafikusnak sorsszerű a kötődése a művészethez és a bélyegekhez.

A Diósdon élő alkotó nagyapja, édesapja, idősebb és ifjabb Benedek Jenő, valamint édesanyja, Jánosi Katalin is neves festőművészek. Míg anyai dédapjától, Nagy Imrétől személyes emlékként egy bélyegalbumot örökölt, amelybe egykor a mártír miniszterelnök kezdte el gyűjteni a bélyegeket. A tervezőgrafikusként diplomázott dédunoka ma elismert bélyegtervező a Magyar Posta Művészeti Díjasa, kétszer nyerte el az Év Legszebb Bélyegéért járó vándordíjat közönségszavazással , de logotípiát, arculatot, kiadványokat, weboldalakat is tervez, szerkeszt.

Benedek Imrét a Seuso bélyegblokk különlegességeiről és a kincsek megjelenítésében őt vezérlő művészeti elvekről kérdeztük:

- A legfőbb feladat az volt, hogy a kincseket egy közös virtuális térben helyezzem el reprezentatív módon. Azért virtuális ez a tér, mert a tálak, kancsók együtt ilyen formán sehol sem szerepeltek, így nem állították ki a tárgyakat. Meg kellett találnom azt a formát, ahol az egyes tárgyak lehetőség szerint minden részletüket megmutatják, a legkevesebbet takarják ki egymásból, mégis egy térben elhelyezett csoport illúzióját keltik.

- Mit jelent önnek a Seuso-kincs hazahozott részének bélyegre kerülése?

- A bélyegblokk tervezését pályázaton nyertem el, nem közvetlen felkérés útján. Örültem a hírnek, amikor megtudtam, hogy a tervem elnyerte a zsűri tetszését azért is, mert csodálatos tárgyakról van szó, melyek méltán világhírűek. Nagyszerű szakmai lehetőségként tekintettem a feladatra.

- Milyen újdonságai vannak a blokknak?

- Több különlegességet tartogat a gyűjtőknek. A legszembetűnőbb az úgynevezett diffrakciós fólia használata. Ez egy speciális fémhatású fólia, mely a szivárvány színeiben töri meg a fényt, s alapja az ezüst tárgyaknak. Érdekesség továbbá a dombornyomás használata: a tárgyak bizonyos részei például, a Vadász-tál központi motívuma, illetve a Dionysos-kancsó csodálatos plasztikája kidomborodnak a papír síkjából. A bélyegblokkot UV fénybe helyezve olvashatóvá válik rajta a Vadász-tál felirata latinul és Kőrizs Imre fordításában magyarul is. A blokk vágott formában (perforáció nélkül), piros sorszámozással is forgalomba kerül, csökkentett példányszámban. Az eredeti fekete sorszámozású változatot és az előbb említett vágottat egy Seuso bélyegszettben is árusítja a Posta a két bélyegblokkot egy egyedi, az alkalomhoz tervezett folder tartalmazza.

- Az augusztus 25-én kiadott bélyegblokkon az ezüstszerviz hét hazahozott műtárgya szerepel. Miért maradt le a tárolásukra, rejtésükre szolgáló bronzüst?

- A tároló üst régészeti szempontból fontos lehet, azonban művészeti értéke biztosan messze elmarad az ezüst tárgyakétól. A kincs-együttes mindenki számára az ezüst tálakat, kancsókat jelenti, ezért őket hangsúlyoztam a bélyegblokkon. Mivel a blokkon a tárgyak egymáshoz képest is méretarányosan kerültek megjelenítésre, nem lett volna mód a bronz üst ábrázolására a kötött méretű felületen.

- Miként fogalmazódik meg a Seuso-kincs jelentősége az ön számára?

- A bélyegblokk ünnepélyes forgalomba bocsátásán Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a késő római korból előkerült ötvöstárgyak között a Seuso-kincs a legértékesebb a világon. Csodálatos, hogy ezt az értéket hazánkban találták meg és most újra méltó helyére kerülhetett.

- Lesz-e folytatása a bélyegblokknak, ha a kincskészlet kiegészül, hazakerül a többi darabja is?

- Erre sajnos nem tudok válaszolni. Én személy szerint nagyon örülnék ennek, de ez a Magyar Posta kompetenciája.