Kevés az atipikus munkahely

A burgenlandi oldalon a magyar kiáramlással dömpingbér, itthon szakmunkáshiány érzékelhető. A megállapítás az IGR – Jövő a határtérségben elnevezésű, a burgenlandi Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB), és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nyugat-dunántúli irodái együttműködési projektjének munkaügyi előadása alapján született.

A két régiós szakszervezeti együttműködés 7 éves projektje a határon átnyúló munkaerőpiac kihívásaira igyekszik válaszokat adni. A jövőre befejeződő projekt részeként a közelmúltban Gosztolán tartottak szakmai konferenciát a hagyományostól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatások helyzetéről.

Mindennapos látvány: közterülettisztítás közmunkában, azaz a kormányzat által preferált forma (Fotó: FMH-illusztráció)

A megváltozott gazdasági körülményekhez alkalmazkodni képtelen hagyományos foglalkoztatási formák mellett megjelentek a kor kihívásaihoz igazodó, nem hagyományos, atipikus munkavégzési formák. Ilyenek többek között a részmunkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű szerződés alapján történő munkavégzés, továbbá a távmunka is, mindezek megjelenése pozitívan hat a foglalkoztatásra – állapítja meg a szakszervezeti tanulmány.

De milyen a helyzet az európai példákkal összehasonlítva? A tanulmány megállapítása szerint az atipikus foglalkoztatottak aránya az utóbbi években nőtt, de még jócskán elmarad az uniós átlagtól, noha a módszer alternatíva lehet a munkanélküliség csökkentésében. Európában az elmúlt 5-7 évben létrehozott új munkahelyek több mint 50 százaléka kifejezetten atipikus munkahely volt. A módszer terjedésének oka nyugaton is a pénzügyi és gazdasági válság munkaerő-piacra gyakorolt negatív hatása volt. A magyarországi kutatás során hazai cégvezetőket kérdeztek arról, van-e lehetőségük, alkalmazzák-e az atipikus foglalkoztatás valamely formáját?

A tapasztalatok szerint a magyar cégvezetők nagy része úgy véli, hogy tevékenységük jellege, az eszközök, és főleg a megfelelő információk hiánya gátolja az ilyen munkavégzés elterjedését. A felmérés másik fontos eredménye, hogy az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését az információhiány mellett a pénzügyi ösztönzők hiánya, a jogszabályi környezet még mindig fellelhető hiányosságai nehezítik, de az is meghatározó, hogy az ebben a formában történő foglalkoztatás nem része a magyar munkakultúrának, és a munkát keresők sem preferálják. Ugyanis ezek általában kisebb bérrel, erősebb szociálpolitikai bizonytalansággal, illetve esetenként munkahelyi izolációval társulnak – derül ki a kutatásból.