derűs nyüzsgés

2017.08.25. 19:32

Kék templomban nyolc testvérke – Nemsokára bővül a lelkész családja

A templom üdítő hely a nyári hőségben, az udvar és a papkert zöldje, fái lombsátorként védik Ercsiben a hittantáborosokat.

Zsohár Melinda

A lelkész és felesége kiterjeszti a családi minőséget, nyolc helyett nyolcvan gyerekre. A templomkertben derűs nyüzsgésben buzognak a hittantáboros gyerekek, hetedik éve fogadja a lelkész házaspár a jelentkezőket. Az önkéntes segítőkkel olyan menet- és szokásrendet alakítottak ki, ami mindenkinek jó. Itt más fogalmat nyer a sok és a kevés; a zsoltáréneklés, az ima és a fohász része a napnak, a játéknak, kézműveskedésnek, kirándulásnak. Szemlélet- és gondolkodásmód, példa és érzelmi támogatás. Kósa Márta és Sófalvi Irén emitt hímez egy csapattal, amott gyöngyöt fűz, Uri-Kovács Gabriella, Riba Zsuzsanna és Kovács Anikó éppúgy önkéntesek évek óta, mint a vasutas Szécsényi István s mindenki. A konyhán nagy edényekben főznek az asszonyok Balogh Szilvia vezényletével, senki nem marad éhes. A tatai kirándulás is nagy élmény volt, ilyen sokan is nekivágnak bárminek.

Darvas-Tanács Erik református lelkész és felesége, Novák Eszter nyolc gyermeket nevelnek, a napokban érkezik a kilencedik. De mégsem csak magukra van gondjuk! A harmincnyolc esztendős édesanya csinos, fut, intézkedik, kacag és teszi a dolgát, mint mindig. Néhány hónapja ő a motorja a kárpátaljai kórházaknak szervezett gyűjtésnek, pontosabban ő kezdte a szervezést, mára országos ismertséget és adakozókat szerzett az ügynek. Kamionok szállítják a határig Nagyszőlős, Ungvár, Beregszász, Munkács kórházaiba az adományokat, főként a csecsemő- és gyermekosztályokra – még nincs vége, mert nagyon kell a segítség. Magyarországon a szegények sem tudják elképzelni az ottani szegénységet, mondja Eszter tiszteletes asszony. Már járt ott, de most nem „engedik”, hogy odautazzon, kérte tőle az ottani orvos, ne lássa a szomorúságot, akkor is, ha ennek a törékeny kis asszonynak kiapadhatatlan az ereje, a derűje és az akarata. Nincs egyedül, gondoljuk – hiszen ott a férje, a gyerekei, és kiolvassuk a szeméből, hogy ő is ezt érzi, de támaszt jelent számára az Úr iránti töretlen hite is.

Erik tiszteletes Dabason született, Eszter Zámolyon, a Károli Gáspár Református Egyetem hittudományi karán ismerkedtek meg. 2002-ben, ötödévesként, friss házasként helyezték ki őket Vértesacsára egy esztendőre, az első lelkészi szolgálatra. Alcsútdobozra a hívek választották őket, hat évet töltöttek ott, utána érkeztek Ercsibe. Lényegében csak papíron létezett a gyülekezet. Farkas Andrásné Erzsébet egyházközségi gondnok fogadta őket nagy szeretettel, ő azóta is az egyik oszlopa az időközben megerősödött közösségnek. Hittanosok sem voltak, a templom eléggé leromlott, a parókián fagyoskodtak. Erik tiszteletes általában nem vette fel a csekély fizetését sem, angolból fordít teológiai könyveket, írásokat, fúr-farag, épít, javít, s a gyorsan növekvő családban az édesapaszerep sem merül ki a szokásos „atyaságban”, Eszter fő támasza.

Merthogy ők mindketten egykék, s több gyermeket szerettek volna. A korszerű orvoslás révén tudják, hogy a hat lány és két fiú mellé most újabb fiúcska érkezik.

A templom a protestáns egyszerűséget és a népies meseszerűséget hordozza. A tinnyei építőmester, néhai Vásárhelyi Dezső alig egy év alatt építette meg Isten házát 1930-ra. Stílusa a nemzeti szecesszió és a Trianon utáni Kós Károly-i építészeti iskolára emlékeztető, valami kalotaszegi, Erdély-hangulatú bizalmasság és szépség. Erik tiszteletesék összegyűjtöttek hárommilliót adományokból, az egyházmegye megtoldotta további hattal, a felújítás végén tartanak, kívül már kész. A pap és a hívek lecsiszolták az 1975-ben barnára mázolt padokat, s az eredeti égkékre festették, itt-ott meghagyva a hajdani mesterek és segédek kezenyomát. Megmaradt néhány cirill betűs véset a háborúból – „a frontra mentem”, oroszul –, a karzaton pedig a beatkorszakban bevésett bicskanyomok, együttesek neveivel. A hófehér falakra visszapingálták az archaikus motívumokat, gyönyörűséges a szószék. Csupa fény és tisztaság. Orgona nincs. Énekelnek hát.

Egy padsort megtölt Darvas-Tanács Erik és családja, ha kérésre mind beülnek. Minden gyermek két keresztnevet kap, az elsőn szólítják őket, de ha felnőttként a másodikat szeretnék, lehet úgy is. Illés János 2002-ben született, három év múlva következett Hanna Zorka, s gyorsabban a többiek. Ajsa Száva első neve barázdabillegetőt jelent, Sára Jonka (o-val) második neve szív jelentéssel bír – Erdélyben még ismerik. Ilka Zdenka, Zsolna Mikolt, Zselyke Tinka lányok sora után született Mózes Boldizsár, s a születendő kisfiút Jónás Péternek várják. Mózes most fogzik, sírdogál, de a testvérek és a hittantáborosok között kézről kézre jár, ez a természetes. A nagyobb fiúk olykor kakaskodnak, ahogy illik, de a kicsikre vigyázást is megtanulják ebben a légkörben, ahogy a sokgyermekes családokban évszázados parancs.

„Elkért” gyermekek, mondja Eszter tiszteletes asszony pátosz nélkül, mosolygós meggyőződéssel. Az Úr akarata és ajándékaként érkeztek, és ő, mármint Eszter erős szeretete és vágya szerint. Az első gyermeke császárral született, sietett az orvos Három évig küzdötte le a rossz élményt, aztán rátaláltak a budapesti Szent Imre Kórházban a hívő református orvosra és a nagyszerű szülésznőre, s azóta minden megy a maga útján. Eszter egyik dédanyja tizennégy gyermeket szült, szól a családi fáma, fel is nőtt talán mind, ez is örökség.

Az igei vezetés és útmutatás neki természetes, érzi a napi gondviselést, mondja. Óvodába nem járnak, engedéllyel otthon készülnek az iskolára, mindegyik jó tanuló, Illés szeptemberben kezdi Százhalombattán a gimnáziumot. Öregecske mikrobusszal utaznak mindahányan kirándulni, a külföld nekik leginkább Erdély. Székelyföld, Moldva, a csángók vidéke – kicsit időutazás is az egyszerűséghez, a természetközelibb élethez. Bár ez az életérzés talán mindenütt az övék.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!