Jövedelem: a lakosság mintegy hat százaléka ezért is ingázik, váltott országot

Nyiregyházki László jogász-közgazdász hatéves angliai kitérő után érkezett haza. A szakember, aki makrogazdasági-pénzügyi területen szerezte doktoriját, vette a fáradságot, hogy összeállítsa egy átlagos magyar munkavállaló és egy nyugdíjas „fogyasztói kosarát". A számok mögött lévő folyamatok nemcsak embertelenek - fogalmazott -, hanem buták és károsak is, hiszen az esélytelenség öröklődik, egy ilyen kis ország pedig, mint a miénk, nem pazarolhatja el legfőbb erőforrását, az emberi tőkét.

Nyiregyházki László
Fotó: Molnár Artúr

- A „nyugati metódus" szerint a minimálbér összege 120 ezer forintra jönne ki havonta és ez az összeg nettóban értendő - mondta el lapunknak Nyiregyházki László. A magyar minimálbér bruttó, az az összeg, amit a dolgozó kézhez kap (nettó), ennél kisebb lesz.

A hat évig Nagy-Britanniában dolgozó szakértő szerint nyugaton azt hívják minimálbérnek, amiben benne van a megélhetés, magyarán: van lakás a fejed felett, benne van a rezsi, akár bérleti díj formájában, az étkezés, valamint - ami a magyar latolgatásból hiányzik - az utazási és a telefonköltség, amelyek nélkül ma már nem lehet munkába lépni. Az így elvégzett kalkuláció végeredménye szerint 120 ezer forint lenne havonta a munkaerő újratermelésének költsége, s ha nincs munkája valakinek, esélyes legyen egyáltalán a munkaszerzésre.

A szakember szerint a rekreáció egyébként is nagyon fontos, mert az nem megy, hogy valaki tíz hónapig mondjuk munkanélküli, ennyi idő alatt fizikailag és mentálisan is leromlik, akkor ugyanis már nem tud munkába állni, s esélytelenné válik arra, hogy új állást szerezzen, majd meg is tartsa azt.

Ami még felháborítóbb, hogy a minimálnyugdíj összege 2008 óta nem emelkedett, 28 500 forint - és ez több százezer embert érint. A nyugdíjasnak nem kell költenie utazásra és telefonköltségre, de e minimálnyugdíjnak akkor is legalább 100 ezer forintnak kéne nettóban lennie - vélte Nyiregyházki László. A nyugdíjasok között idegtépően nagy a szórás, de a lényeg az, hogy aki a minimálnyugdíjat kapja, az is teljesítette a nyugdíjelvárást - hívta fel a figyelmet.

Egy ilyen nagyon kis ország, mint a Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy egyetlen tehetsége is elvesszen. A deprivált, esélytelenné váló szülők gyereke pedig az esélytelenséget megőrzi, örökli - fogalmazott.

A közgazdász több érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. Ma körülbelül 4 millió ember él a minimálbéres, a saját (munkaerejének) újratermelését se biztosító szegénységben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közmunkán lévőket sem, hiszen a 2015-ös, 53 ezer forintos bér alkalmatlan arra a célra, amire szánják, ráadásul jogot is sért - a minimálbérhez kapcsolódó jogot. Értelmetlen megállapítani a munkáltatókra a minimálbért, ha a legnagyobb munkáltató, a kormány, ez alól kivétel. A 6,4 százalékos munkanélküliségi mutató egy kreált szám, hiszen nem tartalmazza a közmunkásokat, s a külföldön dolgozó, közel 600 ezer embert, akik hiányoznak a statisztikából.

Pedig lenne lehetőség a béremelésre! - szögezte le a szakértő.

- 2015 év végén megerősödtek az inflációs várakozások. Ennek az a fő oka, hogy a kőolaj ára ismét el kezdett emelkedni. Antiinflációs intézkedések miatt ez az emelkedés nem lesz robbanásszerű, de a maginflációt - amelynek mértéke jelenleg 1,4-1,5 százalék - érinti. A hatás egyetemleges, az energiaárak emelkedése általános árszínvonal-emelkedést von maga után, drágulások várhatóak. Emiatt a munkáltatók könnyen hajlanak a béremelésre és a foglalkoztatás növelésére, s csökkenhet a munkanélküliség is. Ezért ez az időpont a megfelelő a fizetésemelésekre, ugyanis az a munkáltató és az állam - mint munkáltató - érdeke, hogy a fizetések vásárlóereje lényegesen ne romoljon - sorolta, s rögtön hozzá is tette: ez egy közismert folyamat, és a közgazdaságtan egyik alappillére: Phillips törvényeként ismerik az 1990 után közgazdasági egyetemet végzettek.