Jobban érzik magukat a mai fiatalok

Ha bele nem is látunk a fiatalok fejébe, azért bizonyos tendenciára következtethetünk abból, ahogyan gondolkodnak bizonyos dolgokról. Ezért is készül négyévente kutatás az ifjúságról, melynek legújabb, 2016-ban készült adatai, „Új nemzedék újratöltve” címmel jelentek meg nem rég. Érdekes tendenciákat fedezhetünk fel benne arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket, mikor szeretnének családot alapítani, házasságot kötni, mit csinálnak szabadidejükben és hogyan érzik magukat.

A kutatás 8 ezer 15 és 29 év közötti magyar fiatalt kérdezett meg ezekben a témákban. Mi öt fehérvári iskolásnak tettük fel a kérdéseket, a válaszok pedig még arányaiban is hasonlóak az országos képhez. A kutatás, nem meglepően a családalapítási terveket vette elsőként górcső alá, ugyanis a Z és a millenniumi generáció elképzelésein múlik, mennyire fogy tovább a magyar. A tendencia azt mutatja, hogy tovább nőtt az egyedül, illetve élettársi kapcsolatban élők aránya.

Nicole Saskia, Ágnes, Attila, Csanád és Katalin a Comeniusból: nekik is vannak terveik Fotó: a szerző

A megkérdezett fiatalok körében már vannak természetesen házasok is, a kép ráadásul azt mutatja, hogy a házasok arányának csökkenése megállt. A legtöbb egyedül élő (77 százalék) a megyei jogú városokban található, míg az élettársi kapcsolatot választók aránya nagyobb a kisebb településeken (17 százalék). A legtöbb házasságban élő fiatal 23-24 éves korában köteleződött el, de akik még nem, azoknak is kétharmada tervezi, hogy a jövőben házasságot köt. A mai magyar fiatalok átlagosan 1,7 gyermeket terveznek, az elsőt 28 éves korukban.

Közben pedig a munkáról is egyre határozottabban vélekednek: munkahelyüket alapvetően biztosnak gondolják a legtöbben, amelyet átlagosan 19 éves korukban kezdtek el. A kutatásból kiderült, hogy kétharmaduk kizárólag Magyarországon képzeli el jövőjét, egyharmaduk pedig hosszabb-rövidebb ideig külföldön szeretne dolgozni, tanulni.

A most megkérdezetteknek egyébként nagyobb, 54 százaléka dolgozik, mint a korábbi, 2012-es kutatás résztvevői, akiknek 40 százaléka mondhatta csak el magáról, hogy keresőtevékenységet folytat. De még a mai fiataloknak sem könnyű a munkakeresés: az általános iskolát végzettek átlagosan 6 hónapig, a diplomások 4,3 hónapig kerestek munkát, mire találtak. Elégedettnek pedig akkor mondanák magukat, ha átlagosan nettó 238 ezer 795 forintot keresnének.

Érdekes módon az oktatásban résztvevők aránya csökkent (a 2008-as 46 százalékról 2016-ra 40 százalék lett), a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 2012-höz képest nem változott, színházba, moziba is fele annyian járnak, nem sportolnak többet, viszont többet ülnek a képernyők előtt és elégedettebbek az egészségükkel, fizikai megjelenésükkel.

Hogy ez az érzés az egyébként is érzékelhető lassú magabiztosság-emelkedésnek köszönhető, nem tudni, de az biztos: annak nem, hogy többet sportolnak. Bő egyharmaduk mozog valamit, de így volt ez négy éve is. A profi sportolók aránya azonban drasztikusan csökkent 17-ről 5 százalékra. Viszont ma többen érzik jól magukat a bőrükben, és ez a lényeg.

És a fehérvári fiatalok:

Málits Attila (17), Baranyi Ágnes (16), Rockenbauer Katalin (14), Thomson Nicole Saskia (16) és Molnár Csanád Attila (13) a fehérvári Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola diákjai meséltek a jövőjükről, reményeikről, elképzeléseikről:

– Azon kevésbé gondolkoztam, mikor alapítok családot, viszont a karrier jobban foglalkoztat – árulta el a mérnöknek készülő Attila, aki kizárólag itthon szeretne érvényesülni. Ágnesnek a család terén is vannak határozott elképzelései: két gyermeket és sok háziállatot képzel el maga körül felnőtt korában.

A külföldi tanulás Katalin életében már felmerült, szívesen menne, mint mesélte, sőt: – A honvágy hazahozhat, de az is lehet, hogy kint maradnék – tette hozzá.

Nicole Saskia kommunikációs vonalon szeretne érvényesülni: – Szerintem itthon nehéz ezen a területen elhelyezkedni, ezért inkább külföldi lehetőségekben gondolkodom.

Csanád a legfiatalabb a megkérdezettek közül, számára épp ezért még igen távoliak a felnőttkori érvényesülési tervek. Az azonban biztos, szögezi le, hogy nyelvet tanulni kellene.

E fiatalok számára a huszonéves kor is még kicsit távolinak tűnik, de többen közülük azt gondolják, talán 25 éves koruk körül merülhet fel először a családalapítás gondolata. Addig is a tanulásra koncentrálnak.