Hírek

2013.03.15. 15:54

Jezsuiták, Isten katonái

A 82 éves Szabó Ferenc jezsuita szerzetes negyed évszázadig dolgozott a Vatikáni Rádió magyar adásánál.

Tihanyi Tamás

Néhány napig a székesfehérvári Püspöki Palotában lakott, ott találkoztunk, miután a világhír elterjedt: a történelemben először jezsuita pápát választottak az egyház élére.

– Szolgáltam VI. Pál pápa, I. János Pál, majd II. János Pál pápa alatt. Átéltem két Szentatya halálát, temetését és két konklávét – emlékezett az idős szerzetes.

– Hasonlóan, mint most, korábban is folytak a találgatások. A rádióban elkészítettük a jelöltek életrajzát, s lefordítottam nyolcat. Aztán a bíboros bejelentette a bazilika középső erkélyén, hogy „Van pápánk!”, s mondta a nevet: Karol Wojtyla. Rá nem számítottunk, csak olaszul volt meg az életrajza, és rohannom kellett az irodába elkészíteni a magyar fordítást. Sokat lestem én is a kéményt, a füst színét, a Vatikáni Rádió szerkesztőségéből éppen rá lehet látni. Szabó Ferenc megjegyezte, hogy miként II. János Pál pápa esetében, úgy ismét meglepetés született, hiszen elsőként a milánói érseket emlegették az esélyesek között.

 

A jezsuita Szabó Ferenc nagyon örült I. Ferenc jezsuita pápa megválasztásának (Fotó: Pati-Nagy Bence)

– Az tény, sokan gondolták úgy, hogy jó lenne, ha valaki a harmadik világból, Dél-Amerikából érkezne a pápai trónra. Dél-Amerikában a legmagasabb a katolikusok aránya. Számomra mégis meglepetés volt az argentin jezsuita, Jorge Mario Bergoglio megválasztása, de nagyon örülök neki. Már a megjelenése szerénységet áraszt, aki nem palotában, hanem egyszerű apartmanban lakik, és a szegények barátja, aki biztosan érzékeny a szociális igazságtalanságokra. Meglátjuk, mit mond például a felszabadítás teológiájáról. Egy dél-amerikai egyházfő esetében ez a kérdés megkerülhetetlen. Miért? A dél-amerikai felszabadítási teológusok szinte kivétel nélkül római katolikusok voltak, s az 1980-as években kivívták a Vatikán bírálatát, amiért fogékonynak mutatkoztak a marxizmus eszméi iránt. Egyes latin-amerikai teológusok azt hangoztatták, hogy a keresztény nézeteket csakis a tapasztalat útján lehet előrevinni, e tapasztalat pedig a szegények felszabadítása kell, hogy legyen.

– Ezzel kapcsolatban óvatosságra intett már II. János Pál pápa is, hiszen ez az eszme még az osztályharcot is hirdette. A latin-amerikai jezsuiták egy kicsit forradalmárok voltak, és a marxista ideológián keresztül elég radikálisan értelmezték a valóságot. Én 1978-ban részt vettem a jezsuita rend gyűlésén, a magyar provinciát képviseltem. Dühös voltam azokra, akik kokettáltak a kommunizmussal, s ebben az ügyben volt egy felszólalásom, amit nagy taps fogadott. Azt mondtam, rendben van, hogy küzdetek az igazságtalanság ellen, de gondoljatok a bolsevista megszállás alatt lévő országokra. Nem lehet elfelejteni mindazt, amik ott történtek és történnek. Szabó atya egyébként szép emlékeket őriz II. János Pálról.

– Karol Wojtylával sokszor találkoztam és nagyon jóban voltam. Miután bemutattak neki, gyakran beszélgettünk a lengyel-magyar barátságról, a közös történelemről, amit jól ismert. Az `56-os forradalomról kevesebbet tudott, s a tőlem hallottakat később fel is használta beszédeiben. Mindig nagyon közvetlen volt velem. Megkérdeztem: milyen változások igénye, milyen feladatok várják I. Ferenc pápát?

– XVI. Benedek lemondása után volt idő felkészülni a választásra, megbeszélni a Világegyház problémáit. Ilyenkor kialakulnak bizonyos csoportok. Nem tudom, ki dobhatta be az argentin érsek nevét, mert nemigen emlegették őt korábban. Nyitott ember, haladó szellemű, aki kész a párbeszédre. Biztosan jobb választás volt, mintha valaki például a nagy befolyású Opus Dei-ből lépett volna a pápai trónra. Az Opus Dei egy katolikus lelkiségi mozgalom. A szervezet célja a a katolicizmus erősítése hivatásbeli munkával, a családi és a társadalmi életben végzett szerepvállalással.

– Remélem, hogy a jezsuita pápa segíti majd a Vatikáni Rádiót, amit kezdettől fogva jezsuiták vezettek. De itt Fehérváron olyasmit is remélek, hogy Kaszap Istvánt sikerül majd boldoggá avatni. (A fehérvári Prohászka-emléktemplomnál nyugvó Kaszap István jezsuita novícius volt.) Kaszap István kiváló példaképe lehetne a fiataloknak, bár nem tudom, manapság tudnake más példaképet választani az ifjak, mint egy zenészt, vagy sportolót. Nem tudom, mert én már kinőttem ebből a világból. Szót váltottunk a pedofilbotrányokról, a gyanús pénzügyekről is. Sok mindent meg kellene reformálni, és nem irigyelhetjük azt, akinek ez feladata lett, mondta Szabó atya. – Én látom, hogy imádságos ember az új pápa. Hiszem azt, hogy a Szentlélek továbbra is vigyáz az egyházra, s nem külső erők döntik el, mi történik majd. Azt hirdetem a zsinattal, hogy az egyház szent, de bűnösökből áll, mert egyedül Krisztus a bűn nélkül való, és ezért, ahogy a zsinat is mondja, állandóan reformra, megújulásra és megtisztulásra szorul itt a Földön. Ámen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!