Két kutya agyvérzést, egy pedig szívinfarktust kapott szilveszterkor

Öt percenként keresik a kutyákat a gazdák az ASKA Alapítvány állatkórházi menhelyén szilveszter óta.

- Közel ugyanannyit keresnek, ahányat találtak, a baj, hogy most még a két lista nem egyezik - árulja el Molnár Tamásné, az ASKA titkára, akit szilveszter után idén elsősorban nem a megszökött kutyák nagy száma döbbentett meg, hanem a menhelyen lévők tragédiája. Saját jószágait idén is meg tudta védeni a túl nagy sokktól, de az állatkórházi menhelyen lévők közül hármat nem. Kettő ugyanis agyvérzést, egy szívinfarktust kapott, mert közvetlen a közelükben durrogtatott valaki a szilveszteri éjszakában. A sokkot azonban egy megszökött puli sem élte túl, ő a Budai úti forgalomban lelte halálát.

Az Aska Alapítvány menhelyét vezető Molnár család, és saját kutyáik, akik szintén rettegtek a szilveszteri tűzijátéktól, durrogtatástól

Mindkét fehérvári állatotthonba érkeztek már olyan kutyák, amelyek a szilveszteri petárda és tűzijáték durrogtatástól való félelmükben menekültek el otthonról. Nem újdonság ez, minden esztendőben több száz jószág kísérli meg a szökést otthonról vagy sétáltatás közben. Azok számára azonban keserves emlék ez, akikhez soha többé nem jut haza kedvencük. Mert sok ilyen van. Így lehet ezzel annak a pulinak a gazdája is, akinek jószága a Budai útra szaladt ki és el is ütötte az autó szilveszter után. Nem csak ő lelte azonban a halálát a nagy szilveszteri cirkuszban. Az Aska maroshegyi telepén két kutya agyvérzést, egy pedig szívinfarktust kapott, mert közvetlen a közelükben jutott eszébe valakinek durrogtatni.

- A keresőlista egyre bővül, néhány állatot már haza is tudtunk adni, de vannak olyanok is, akikért még nem jelentkezett senki. Keresnek yorkie-t, pincsit, egy három hónapos tacskót, golden retrievert, németjuhász keverékeket, egyszóval mindenféle fajtát - árulja el a fehérvári adatokat Molnár Tamásné. A Herosz Takarodó úti menhelyén is vannak már szilveszteri kutyák , itt is sokan érdeklődnek afelől, nem hozta-e be valaki megszökött kedvencét.

A hétvége után lesz azonban a nagy menhelyi dömping, addig ugyanis sokan otthon tartják a talált állatot és a környéken érdeklődnek, nem ismerős-e valakinek. A legjobb, ha a postást kérdezik, ők minden kutyát ismernek ad tanácsot Molnárné, aki saját otthonában öt kutyát és egy macskát is nevel és valahogy mind retteg a szilveszteri tűzijátéktól. A szakember persze már jó előre felkészült, tőle ugyan kutya, macska meg nem szökhet! mondja. Idén is sikerült mederben tartania az otthoni pánikot, mert jó előre felkészült. Bár meglepetések azért őt is érték...

- Boni és a Joda, a mini szekció tagjai. Joda pincsiféleség, ő már 13 éves, Boni pedig másfél éves fehér hópamacs, 4 hetesen szedtük össze egy vasárnapi ügyelet alkalmával. Vizes, őszi időben találtuk, gondoltuk, megfázik, ha kivisszük a telepre. Nem sokkal később az unokák közölték, hogy marad - meséli Molnárné, s mutatja is a két picike jószágot. Joda, mint kiderült, olyan szinten retteg a petárdahangtól, hogy gyakran még nyugtatóval együtt is őrjöng. A betont is felkaparná, ha tudná. De ez a viharra is vonatkozik. Boni, ha csattog, bújik, megy az ágyba, a gazdi lábához mesél róluk a gazdájuk. De ott van az 5 éves Mogyoró is, aki szintén a telepről van, 2 hónapos kora óta él a Molnár családdal. Őt annyira nem zavarja a tűzijáték, viszont az autólámpától retteg. - Nem is csoda, kint találtuk a 7-es úton... Ám kiderült róla, hogy a nyugtatótól még aktívabb lesz.

A Molnár család következő tagja Beni, aki Ercsiből jött egy halom másik kutyával egy dobozban, A staffordshire keverék igazi házőrző, csak úgy hívják, hogy a csendes gyilkos . És mégis, a szilveszteri hajcihőtől retteg. Az ember társaságában azonban, ha beengedjük a házba, megnyugszik teszi hozzá a gazdájuk, aki nem feledkezik meg persze a 70 kilós Bagiráról sem, aki ugyan nem egy hisztis alkat, tudjuk meg. De sosem lehet tudni, hisz nagytestű hangsúlyozza Molnárné. A macska viszont meglepetést okozott. Idén rettegve őrjöngött a szokatlanul hosszú tűzijáték idején. Időben kell tehát gondoskodni az állataink nyugalmáról petárdázások előtt. Ha ismerjük őket, tudjuk, mire van szükségük. De óvatosnak kell lenni, mert látható, még így is érhetnek meglepetések...

Van annak is valami haszna, ha az embernek már nagyon öreg a kutyája. Az én estemben például egy kuvasz-labrador keveréknél a közelgő 15. születésnap már elég brutális. A nagytestű kutyáknál állítólag egy év hét és fél emberévnek felel meg, nem csoda, ha szegény már látni is alig lát, hallani is alig hall. Ez azért hátrány, többek között, mert sétálni csak olyankor és olyan helyre lehet vinni, ahol kevés a mozgás, mert mint említettem se lát, se hall, ezért bizonytalan. Amíg közvetlen közelről meg nem tud szagolni valami roppant veszélyes akármit, bármilyen jámbor jószág egyébként, félelmetesnek tűnik. Borzolja a szőrét, nekifeszül és azt persze senkitől nem várható el, hogy ne ilyedjen meg addig se a böhöm fehér jószágtól.

A helyzet előnyére szilveszterkor jöttem rá, amikor hazanyargaltam vigyázni szegényre, hogy ne essen pánikba a durrogástól. Szegénykém, mintha kicserélték volna. Alig rettegett, s olyan joviálisan tűrte a dédelgetést, mintha semmi nem történne. Naná! Olyan nagyot hall már a drága lélek jöttem rá egy idő után , hogy jó, ha minden ötödik durranást hall meg.