Idegen a lakásban? A lakó megdöbbent, amikor csörrent a zár...

Új albérletében már épp a felújítást tervezgette, amikor csörgött a zár és számára idegenek léptek be az ajtón. Hamar kiderült, kik is a váratlan látogatók: a lakás tulajdonosai. Illetve, egyik tulajdonosai, ugyanis a néni, akivel az albérleti szerződést kötötték, nem árulta el, hogy a lakás hagyatéki per alatt áll és birtokvédelmi jog van rajta. A lakás az övé és testvéréé, ám még nem sikerült megegyezniük. A pórul járt albérlő a nevét nem árulná el, történetét viszont szívesen megosztotta velünk, okulásképp.

- A néni akitől kivettem a lakást, ezidáig a testvére tudta nélkül adta ki azt,  a közös képviselő hölgy pedig jó szívvel ajánlotta, hiszen a zavaros jogi háttérről semmit sem tudott. Ahogy mi sem... – tette hozzá a fiatal anyuka, akinek albérleti szerződését ráadásul közjegyző is hitelesítette.

- Ő, mint hivatalos személy, ellenőrizhette volna a tulajdoni lapot - mondja utólag már okosabban a hölgy, aki hiába örült az új szerzeménynek, amelyben hosszútávra tervezte életét. Végül persze be sem költözhetett, visszakapta a kéthavi kauciót, s indult a szolgáltatókhoz, hogy leírassa a nevéről a napokkal korábban átíratott számlákat.

Ekkor jött a következő döbbenet - az összes közüzemi számlánál egy olyan korábbi bérlő nevéről írták át az ő nevére az adatokat, aki 1994 óta „fizeti” a számlákat, s aki ’94-ben még csak 5 éves volt... Ez persze már egy másik történet, de mindenképpen érdekes: hogyan válhat egy vadidegen, ráadásul 5 éves kislány egy lakás számlafizetőjévé?

Új albérletbe költözéskor nagy meglepetés érheti a lakót, ha nem volt körültekintő (Fotó: shutterstock)

Ma már a pórul járt albérlő is okosabb, és tulajdoni lapot vagy annak másolatát kéri, mielőtt szerződik valakivel. Sőt, azt is tudja, hogy hiába kötötték közjegyző előtt a szerződést - amelyet így elméletileg szintén csak közjegyző előtt bonthattak volna fel -, ugyanis ha be sem költözik a lakásba a lakó, akkor a szerződés eleve semmis.

A történetet hallgatva nagyot sóhajtott Kerekes Szilvia székesfehérvári ügyvéd s azt mondta: nagyon sok gond van az albérletekkel. E konkrét ügyről is kifejtette a véleményét:

- A bérbeadó köteles szavatolni, hogy a lakást jogosult bérbeadni, más személy a lakás használatára nem tart igényt, ennek a szabálynak a megszegésére a szerződésben kiköthető kártérítésként kötbér. Sajnos elképzelhetőnek tartom, hogy jelen esetben az örökösök közötti jogvita nem jutott el olyan szakaszba, hogy az a tulajdoni lapon is megjelent volna, például perfeljegyzés formájában, így külső személyek nem szerezhettek a jogvitáról tudomást. A bérbeadó azonban köteles lett volna tájékoztatást adni a jogi helyzetről, amit elmulasztott. Az ingatlant így nem adhatta volna bérbe. Ha anyagi kárt is okozott, akár kártérítés is követelhető – szögezte le a szakember.

Az ügyvéd szerint azonban rengeteg más probléma van az albérletek kapcsán: - Sokszor a felek szóban kötik meg a szerződést, ami megnehezíti a vitás kérdések rendezését.

Kerekes Szilvia hangsúlyozta: a lakásbérleti szerződést írásban kell megkötni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérbe vett lakás paramétereit, állapotát és berendezéseit, amit fénykép felvételekkel is javasolt dokumentálni.A tulajdoni lap beszerzése fontos (földhivatalból vagy ügyfélkapuval rendelkezők a földhivatal interneten is elérhető nyilvántartásából), ugyanis minden tulajdonostársnak, haszonélvezőnek hozzá kell járulnia a bérbeadáshoz. A szerződésben meg kell határozni például a bérleti díjat, a bérleti díj és a rezsi fizetésének határidejét.

Kerekes Szilvia szerint sok a vita az albérletek kapcsán

A rezsi egyébként is érzékeny kérdés, a lakáskiadók teljesen rábízhatják az albérlőre a fizetését vagy maguk rendezhetik, ellenőrizhetik azt. Az előbbi, a tapasztalatok szerint torkollhat komoly adósságfelhalmozásba, amit, ha a lakó nem rendez, a tulaj kerülhet bajba. – A rezsiköltségek bérlő általi megfizetését javasolt havonta ellenőriznie a tulajdonosnak, például a postai befizető csekkek bérlő általi bemutatásával és lefénymásolásával – mondta erről az ügyvéd.

Persze sok egyebet tartalmaznia kell még a bérleti szerződésnek, például azt, hogy a bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni, a lakás, berendezések állapotát köteles megőrizni, károkozás esetén a kárt köteles megtéríteni. Ilyenkor jöhet például képbe a kaució, ahogy akkor is, ha az előre meghatározott időn belül mondja fel a szerződést az albérlő - és ez a szerződésben is benne foglaltatik. Rengeteg szerződésminta található erre a neten, ám a bizalomról egyikben sem lehet szó. Ami két vadidegen fél esetén nem alakul ki magától. Az óvatosságot ezért senki nem tekintheti sértésnek... Sőt, aki óvatos, biztosabb, hogy megbízható lesz...

Cserelakás?

A lakásbérletekkel kapcsolatos kérdéseket az 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályozza.A lapunk által megkérdezett ügyvéd szerint a tulajdonos cserelakást nem köteles biztosítani felmondás esetén, a félreértések elkerülése érdekében ezt is érdemes belefoglalni a szerződésbe.