Ida néni már nincs veszélyben

Ida néni csupán arra kérte a gárdonyi polgármesteri hivatalt – mint a Vereben illetékes építésügyi hatóságot –, hogy szerezzen érvényt saját, több esztendővel ezelőtt hozott határozatának. Ennek értelmében már 2011-ben le kellett volna bontatni a Kossuth utca 54-ben lévő, évek óta lakatlan épületet. A 80 éves Bodó Jánosné udvarára esős, viharos időkben cserepek, faldarabok potyogtak és dőltek be, nem csupán tyúkjait és kutyáját, hanem őt magát is veszélyeztetve. A hivatal szakértőket küldött ki (többet is), akik veszélyesnek, sőt, életveszélyesnek minősítették az épületet, aminek nyomán a gárdonyi jegyző el is rendelte annak lebontását.

E héten hétfőn, azaz december 22-én délután már alig volt néhány faldarab a három és fél éve bontásra ítélt épületből (Fotó: Molnár Artúr)

Történt mindez 2011. márciusában, de a tulajdonos, a velencei illetőségű Berta Gyula nem hajtotta végre a határozatot. A huzavona évekig tartott, Ida néni a verebi polgármester, Kurcz Mária segítségét kérte, a levelezés ekkor már a kormányhivatal illetékes szakigazgatási szervével folyt.

Ebben a stádiumban kapcsolódtunk be a történetbe. Egy más ügyben Vereben jártunk, s a polgármester asszony megmutatta a levelek tömkelegét. Azon nyomban kimentünk Ida néni házához, beszéltünk Berta Gyulával, a gárdonyi jegyzővel, később a megyei kormányhivatal illetékeseivel, Tóth István gárdonyi polgármesterrel, és az ügyben „egyeztetést” folytató Tessely Zoltán országgyűlési képviselővel is.

A cikkeink nyomán megszületett utolsó bontási végzés határideje december 13. volt. A végrehajtást a megyei kormányhivatal szigorú ellenőrzése mellett rendelték el.

Egyik írásunkban beígértük a pezsgőt Ida néninek, ha elbontják végre a szomszéd épületet. December 15-én hétfőn hívtuk Ida nénit, hogy vihetjük-e a pezsgőt. – Ne hozzák, áll még a ház, nem történik itt semmi...

Úgy döntöttünk, most már nem hívogatjuk a hivatalokat, úgy tűnik, eddig is hiába tettük. Aztán néhány nap múlva mégis történt valami. Újabb érdeklődésünk nyomán 19-én Ida néni elmondta, hogy aznap reggel ott volt a gárdonyi polgármesteri hivatal illetékese, s látta, hogy nem bontják a házat. Egy óra múlva jött egy munkagép, és nekilátott kidönteni a falakat.

– A felével végeztek, hétfőn megint jönnek, aznap talán végeznek – mondta Ida néni, s mi még aznap megvettük a pezsgőt. December 22-én délután már alig volt néhány faldarab a házból. Egy pázmándi vállalkozó a gárdonyi hivatal megbízásából bontotta az épületet.

Ida néni nem akart az objekltív elé állni. A kép az ő udvarán készült, amikor átadtuk neki a pezsgőt. A szomszéd épületből már nem sok maradt, hétfőn sötétedésig el is bontották (Fotó: Molnár Artúr)

– Milliós nagyságrendű a munka, az önkormányzat fizeti, aztán majd behajtják a Gyulán– mondta a vállalkozó, aki egyébként együtt szokott vadászni a tulajjal...