2012.11.19. 16:31
Hol élhetjük túl a világvégét?
FMH - A Drezdában őrzött maja kódex szerint 2012. december 21-én vízözön formájában érkezik a világvége. Az emberiség történetében számtalan világvége várás zajlott le, vajon mi történhet egy hónap múlva?
Az emberiség legősibb mítoszaiban szinte kivétel nélkül megtalálható a világ valamiből vagy a semmiből véghezvitt megteremtése, továbbá ennek ellentéte: a világvége. Történelmünk során nem egy világvége várás zajlott le, de - mint azt magunk is tapasztalhatjuk - eddig elmaradt a kataklizma. Alig egy hónap múlva, 2012. december 21-én a maja naptár véget ér, s ez sokak szerint az (újabb) világvégét jelenti.
- A hírek tele vannak azzal, hogy december 21-én négy napos sötétség borul a Földre, és hogy özönvíz pusztítja el a civilizációnkat. A rémhírek miatt hozzám is nagyon sokan jönnek mostanában azzal a kérdéssel, most akkor tényleg vége mindennek? Pedig dehogy, nem lesz világvége! - mondja Adorján Gyöngyi médium, számmisztikus, aki szerint viszont valóban történik némi változás velünk és bolygónkkal: a Föld a galaktikus nappal kerül egy síkba, belép az úgynevezett foton-övbe. Ez a folyamat egyébként 25 éve kezdődött, s valójában egy olyan változást jelent - állítja Gyöngyi - amelynek során az emberek számára az anyagiaknál fontosabb lesz a spiritualitás, a belső értékek tisztelete. Nem világvége lesz tehát, hanem korszakváltás.
Valami ilyesmit mondhattak annak idején a maják is, derült ki a 91 éves Ponori Thewrewk Aurél csillagász legutóbbi előadásából, amelyet a szkeptikusok fehérvári konferenciáján hallgathattak meg a kíváncsiak. A maja naptár az úgynevezett drezdai kódexben (is) fellelhető, s valójában azt mutatja, hogy - átszámítva a mai Gergely-naptárra - 2012. december 21-én véget ér az úgynevezett negyedik világéra és elkezdődik az ötödik. Magyarul nem világvége lesz, hanem egy újabb korszakba lép az emberiség. A gond azonban csak az, hogy a maják szerint minden világéra végét valamilyen nagy természeti katasztrófa jelzi. Ezt mutatja a drezdai kódex is, amelynek utolsó képe szerint a világot egy égi krokodil pusztítja el, aki vizet önt ki, és a Földön lévő minden élet elpusztul. Az ábrázolás szerint tehát egy vízözön vet véget a földi életnek.
Nem ez azonban az első és egyetlen világvége jóslat: mint ahogy Ponori Thewrewk Aurél felidézte, a világvége belátható időn belüli bekövetkeztének első, név szerint is ismert hirdetője Keresztelő (vagy Alámerítő) János volt . Ő Dániel próféta jóslata alapján (amely szerint Krisztus után 25 körül várható a világvége) valószínűleg joggal vélte és terjesztette azt, hogy hamarosan elkövetkezik a végítélet...
A Jelenések könyvében az ezredik évet többször említik, nem véletlen, hogy a khiliaszták (khilioi jelentése ezer) élen jártak a pánikkeltésben az első ezredforduló környékén. Ráadásul jóslatukat a sorscsapások is támogatták. 980-tól egymást követték az aszályos, ínséges évek, három éven át nem esett eső, egy mérő gabona ára 60 arany volt.
1186-ban is nagyon sokan hitték úgy, hogy utolsó napjaikat élik. 1186. szeptember 15-én ugyanis mind a hét akkor ismert bolygó, a Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz 10 fokon belül együttállt. De érdekes módon más nem történt. A 16. században Johannes Stöffler asztrológus azt állapította meg, hogy 1524. február 20-án minden bolygó a Halak jegyében áll össze, és ez vízözönt okoz majd. De nem okozott.
A napfogyatkozásokkal kapcsolatos hisztéria is mindig gerjesztette a végnapokat várókat: az 1878. június 29-ei napfogyatkozás okozta rémületében egy észak-amerikai férfi az egész családját kiirtotta és maga is öngyilkos lett. Az 1962 februári napfogyatkozás ugyancsak sokakban erősítette a várakozást. A hazánkból is látható, 1999-es teljes napfogyatkozás miatt sok szekta hívőjén is eluralkodott a pánikhangulat. Érdekes módon ezt a napfogyatkozást az ismert jós, Nostradamus is megjövendölte egyik négysorosában. Ponori Thewrewk Aurél szerint külön érdekesség, hogy a versszakban határozottan megnevezi az ötszáz évvel későbbi napfogyatkozást.
Szóval akkor meddig várjunk, várjunk-e a világvégére?- tette fel a kérdést előadásának végén az idős csillagász. Szerinte időnk bőven van: négy-öt milliárd évet kell ugyanis várnunk, míg galaxisunk eléri létének végét. Addig vajon hány világvégét él túl az emberiség?
Tilos lesz december végén - beleértve 21-én is - megmászni a franciaországi Bugarach hegycsúcsot, amely az interneten is terjedő hiedelem szerint védelmet nyújt a maja naptár szerint esedékes világvége elől. A hatóságok így kívánják megakadályozni, hogy világvégehívő emberek vagy kíváncsiskodók tömege árassza el a környéket. A hegycsúcs lábánál álló faluba vezető utakat száz rendőr és tűzoltó ellenőrzi majd. A különös formájú hegy a Pireneusokban található, a katar eretnekek földjén, ahol hemzsegnek a vizigótokról, a templomos lovagokról és az elrejtett kincsekről szóló mondák.